Na, a múltkori múltba révedős komolyság mellé ma összedobtam egy alternatívabb, mégis direktebb szöveget, jelenleg mindenféle hátsó tartalom nélkül. A fő szálakat az a múltkor kimásolt cikk (amiben a kutya eredeti nevére is fény derült) és az operatőr nevének vicces hangzása adta, valamint Tomek humoros kétsorosa: "Már egy órája itt nyavalygok, //Ti pedig engem le se..."
Kicsit az alkoholizmust is parodizálom, mert a pénzen és a pinán kívül a szesz mozgatja a társadalmat. Meg esetleg az egyéb élvezeti cikkek, amikkel Pártunk És Kormányunk előszeretettel mutyizik. :-D Ugye a vörös-fehér ellentétpár és a bor színei... :-D
Nem idegen tőlem a kedvenc dolgaim elhumorizálása, régen pl. humoros Trekker-EBM-et akartam tolni, az volt az NCC-1701 projekt. Volt ugye az Élet c. népdalparódiám, hogy "Élet, élet, hosszú élet, eredményes élet// Ha megunom magamat, vulkániként élek..." Meg volt még asszem', a Nagy Törlés környékén a Worf, mogh fia c. reppelgetésem, amiben humorosabbra vettem a figurát. Régen a Dead Snow-himnusz, amiben még annyira se tudtam se énekelni, sereppelni, mint mostanában, ami ökörködési célzattal készült.
No, akkor...
Ébredő mezőkre terült hosszú éj,
Így terültem én is ide, a gép elé.
Fing-képezte: Romuald Kropat,
Másodállásban egy romulánt szopat.
Ezek a készítők nem igazán arik,
A kutya lengyel neve az, hogy...
Ne káromkodj, ember, mer' a szádba lépek,
A Gömböc jó lesz majd magyar névnek.
Négy koccintós és a gyomrom,
Olyan ez, mint régen a fronton.
Vörös és fehér ugrik egymás ellen,
Kijön úgyis egy az egyben.
Mindenki tudja, hogy hol a helye,
Aknát szed, kinek hasogat a feje.
A savanyú ábrázatot hiába vágod,
Itt aztán kereshedd' a komolyságot!
Megrázó a szöveg, mint a villanypásztor,
Kaporszakállú anyád is meghallgatta párszor.
"Már egy órája itt nyavalygok,
Ti pedig engem le se /szavaztok/."
Négy koccintós és a gyomrom,
Olyan ez, mint régen a fronton.
Vörös és fehér ugrik egymás ellen,
Kijön úgyis egy az egyben.
Mint '41-ben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése