Szöveg: Szürre-állomány

Születnek a dalok, de szöveget nem raktam ki a DBS az agyba! óta...

A következő pár sor a legszebb rémálmom történetét dolgozza fel. A cím utalás a szörkeállományra, asszem', az felelős az okosságért az agyban, valamint a szürreális szóra ugyanis egy álomról van szó.

Társaimmal a rengetegben csodáltuk a tájat,

Csendes a környék, nincs ellen, aki árthat.

Egyikünk a poharában teáját kavarta,

Másikunk meg épp a füle tövét vakarta.

A vén felettesünk a bokrok közé ordít,

Egy ellenséges tenyér maga elé mozdít,

Térdre rogyasztva, tarkómon a kezem,

Főbe fognak lőni, most én következem.

Az erdőben itten zöld volt minden,

A moha a szirten, a gatyám, az ingem.

Az erdőben, ottan boldog voltam,

Hiába holtan, de jobb volt, mint mostan.

Csontot ért a lövedék, kinyíltak szemeim,

Hiába keresem magamon képzelt sebeim.

Árulókból lesznek a "jók", a "gonosz" is nyerhet,

Kicsavarodott valóság, őrületbe kerget.

Talán gonosznak még én is elmennék,

De félek, akkor önmagam ellensége lennék.

Szürreális világom megöl minden éjjel,

Majd eltűnik a semmibe a hajnali fénnyel.

 

Az erdőben itten zöld volt minden,

A moha a szirten, a gatyám, az ingem.

Az erdőben, ottan boldog voltam,

Hiába holtan, de jobb volt, mint mostan.

Az erdőben itten vérvörös volt minden,

A moha a szirten, a gatyám, az ingem.

Az erdőben, ottan boldog voltam,

Hiába holtan, de jobb volt, mint mostan.

Szöveg: DBS az agyba!

És megint egy "életképes" szöveg, a tanfolyamról, a buszmegállóban reszketve szókeresőzésről. Természetesen alterkodás van ebben is, hogy a SZEMEM fújta a HAJAMBA a szél, meg a tálca fém, a hiba meg fatál', meg a "Dílerc utca" szókapcsolatot is beledolgoztam, de ezek már természetes dolgok egy Mo'nIQ-szövegben. A refrén első két sora a "pálinka az arcba, indulás a harcba!" rigmus átirata, előszeretettel írtam ki, mert korán reggel még nem volt egy afrikai klíma... Az első sorok a verzében egy régi telefonos hangból valók.

Jó reggelt, elvtársak, ébresztő föl!
Vár a munka vár, há' menni köll!
Emberek közt elér a biztos halál,
A tálca fém, de a hiba, az fatál'.
Letakarodok az utcára,
Fütyülök a díler cuccára,
Mert engem már lélekben 
A dalkoholizmus tart életben.

DBS az agyba, 
Indulás a fagyba!
Nem kicsibe', nagyba, 
Akit zavar, marha!

Üldögéltem délután a buszmegben,
Hideg volt, be is fagyott a seggem.
Percenként az órát bámultam,
Egy merő bütykös lett a lábujjam.
Ez a szókereső játék sem akármi,
A "véderő" szót csesztem megtalálni.
Nem igazán való az ilyesmi nekem...
A szél belefújta a hajamba a szemem.

DBS az agyba, 
Indulás a fagyba!
Nem kicsibe', nagyba, 
Akit zavar, marha!

Szöveg: Szegény gémer

A Prosectura Szegény ember kézzel nőz c. dala és a Doom III-függésem/pancserkodásom ihlette, nem igazán kell komolyabb tartalmat keresni benne.

Régen hittem az FPS-ekben, a szegény gémer mindig győz.
Mert itt csak az az egy szabály van, IDDQD, mész, azt' lősz!
Fel kell kelni, ideges a Kelly, tapló tróger itt mindenki.
Konzol van, de lőszer az nincsen, a zombit, mondd, mivel irtsam ki!

Van, aki dögnagy BFG-vel,
Van, aki abszurd szóviccével,
Van, aki brutál hangszínével,
De szegény gémer kézzel öl!

Töltöm a tárat, forgok egy párat, életem látom a célpontban.
Én csak a rohadt démont várom, a skulló az arcába pottyan.
Az a fura tézis, hogy sötét itt a tér is, asszem, jól eltévedtem,
De ne ordíjjál a rádióba, mer' ketté lőlek véletlen!

Van, aki dögnagy BFG-vel,
Van, aki abszurd szóviccével,
Van, aki brutál hangszínével,
De szegény gémer kézzel öl!

Kapcsolatom az NPC-kkel meglehetősen szórványos,
Mellé lépek, erre elhajt a halál pöcsére, ez botrányos!
Pancser némber, majdnem gémer, Dead Snow-függő zombivadász.
Nem értek én a fegyverekhez, engem még a tegez is magáz.

Van, aki dögnagy BFG-vel,
Van, aki abszurd szóviccével,
Van, aki brutál hangszínével,
De szegény gémer kézzel öl!

Szöveg: Vihura

A múltkori 'Koccintós-szerű cucc szövege, csak fütyültem kirakni. :-D Ez lényegében bemutatja az ADH-t. Aki ismeri a sorozatot, és a dal címszereplő karakteréről is van némi fogalma, annak leesik, hogy mi miért, hogyan. Az idézet a karakter egyik dala, gondoltam beleírom, ezzel is spórolok a saját szövegen, meg egy kis igeterjesztés jelleggel is használható. :-D A hallgatott zene a lövészárok, a "visszaseedelt" amatőrködés pedig a visszalövés, ha a társadalom az ellenség.


Színre színtelenség, rímre rím kattan,
Szelíden seedelem vissza, mit kaptam.
Már gyermekként elsáncoltam magam,
Szonikus páncélzat védelmezte agyam.

Egy bárd vagyok én is, mint a Vihura,
Fültől fülig kanyarog a vigyora.
Egy bárd vagyok én is, mint a Vihura,
Dübörögjön hát hangom vihara!

Egy bárd vagyok én is, mint a Vihura,
Fültől fülig kanyarog a vigyora.
Egy bárd vagyok én is, mint a Vihura,
Dübörögjön hát hangom vihara!

Jövő romlásából és a múlt ködéből,
Kihúzott a zene az összes pöcéből,
Megtanított összeszedni magam,
Amikor már minden kilátástalan.

"Ne félj, ha a Tigris rád morog,
Dög félig már az átkozott.
Századunk támad vadul,
A fricc mind meglapul..."

Egy bárd vagyok én is, mint a Vihura,
Fültől fülig kanyarog a vigyora.
Egy bárd vagyok én is, mint a Vihura,
Dübörögjön hát hangom vihara!

Szöveg: Kőbe vésett történelem

Ma két vérhányás is született, egy komolyabb és egy paródia jellegű. A sors iróniája, hogy a komolyabbnak lett rosszabb a minősége. :-D
Nos, a komolyabb kicsit polgárpukkasztóra sikerült, de van benne sok igazság. Az első gondolat az, hogy az emberek többsége csak nyomás alatt képes nagy eredményeket elérni, csak akkor tartanak össze, ha baj van. A másik az, hogy sokan szükségesnek tartják, hogy vezessék őket -és ez mindenféle politikai állásfoglalást mellőzően működik. A harmadik, a refrénben megtalálható gonolat pedig az, hogy ha csak lapulunk, a kutya sem fog ránk emlékezni, néha oda kell vágni a rendszernek.

Lánctalp szántotta a földet, szürke volt az ég,
Mégis életben maradt az emberiség.
A legjobb eredményeket úgy képesek elérni,
Ha van egy ideológia, mi őket vezényli.
Mikor a vírusfertőzött társadalom kitaszít,
Egy főprogram szükséges, ami eligazít.
Évszázadokig dacolva idő vasfogával,
Művészetekben hagyott apró lábnyomával.

Zenében és filmekben találkozhatsz a nevével,
Karikatúrán láthatod égbe emelt kezével,
Történelmet kőbe vésni tollpihével nem lehet,
Agresszívan kell fellépni, és a világ megszeret.

Különös nép a mienk, mert vonzónak találja,
Ha egy karakán hatalom küldi a halálba.
Magányába roskad, vagy valakire felnéz,
Teljesen mindegy, mert így is-úgyis elvész.
A működéshez gépeikbe az áramot vezetik,
Embereknél is beválhat, aggályaik feledik. 
Modern fegyverekkel régi bakot lőnek,
Az erkölcs hipotézisei lassan összedőlnek.

Zenében és filmekben találkozhatsz a nevével,
Karikatúrán láthatod égbe emelt kezével,
Történelmet kőbe vésni tollpihével nem lehet,
Agresszívan kell fellépni, és a világ megszeret.

Lánctalp szántotta a földet, szürke volt az ég,
Mégis életben maradt az emberiség.
A legjobb eredményeket úgy képesek elérni,
Ha van egy ideológia, mi őket vezényli.
Mikor a vírusfertőzött társadalom kitaszít,
Egy főprogram szükséges, ami eligazít.
Évszázadokig dacolva idő vasfogával,
Művészetekben hagyott apró lábnyomával.

Zenében és filmekben találkozhatsz a nevével,
Karikatúrán láthatod égbe emelt kezével,
Történelmet kőbe vésni tollpihével nem lehet,
Agresszívan kell fellépni, és a világ megszeret.

Szöveg: UnterAlter

Na, dictum-factum. Mondtam, csináltam. Mivel mostanában nézegettem a Mátrixot, gondoltam, kicsit vehemensebben kiadom magamból a mai kor, pontosabban a jövő emberéről alkotott véleményem. Volt szerencsém a saját korosztályom, valamint az utánam következők jelentős részét ismerni annyira, hogy ez a vélemény kialakuljon. A szöveg fő témája viszont az Agymenőkből származik, de ott is Nietschére utaltak. Kézről kézre, mint a Voyager egyik részében a gyűlölet. :-D Viccen kívül a lényeg annyi lenne, hogy egyes szabályok azért vannak, hogy egyesek lehúzzanak a saját szintjükre. Ha viszont túlzottan kilógok a sorból, célpontot csinálok magamból. A sorba beállni viszont képtelen vagyok. És ez nem csak direkt lázadás, akaratlanul is "gátlástalan rendszerhiba" vagyok, ezzel már nem tudok, mit kezdeni. Egy vallási motívumot is megjelenítettem, bár ateista vagyok. A motívum a nyájától elfordult pásztor, az isten, akinek már a töke kivan az emberekkel, hogy hagyják magukat a vadászó farkasok (rossz szándékú embertársaik) által manipulálni.
A cím egy része az NS-tehén kalandjai c. játékból átvett szleng. A cím jelentése: elvont nóta azokról, akiknek egy intelligensebb rendszerben nem is lenne talán életjoguk, itt, Abszurdisztánban viszont "menők", elnyomók lehetnek.

Alsóbbrendű férgek bekorlátoznak,
Határokat szabnak, mindent eltosznak.
Föld alá húznának foszló karjukkal,
Miért zaklatnak engem a harcukkal?

Minek asszimilálódni, ha nem illek a korba?
Képtelen vagyok beállni akármelyik sorba.
Lehet, elvont vagyok, vagy esetleg csak alter,
Macerás úgy az élet, ha elnyom a sok unter'.

Alsóbbrendű férgek bekorlátoznak,
Határokat szabnak, mindent eltosznak.
Föld alá húznának foszló karjukkal,
Miért zaklatnak engem a harcukkal?

A farkas vadászik, a réten nyáj legel,
Ki lesz a fő célpont? Hát a fekete kell.
A pásztor kocsmázik, mert már megunta,
Hogy a birkanép, mint a segg, buta.

Alsóbbrendű férgek bekorlátoznak,
Határokat szabnak, mindent eltosznak.
Föld alá húznának foszló karjukkal,
Miért zaklatnak engem a harcukkal?

Szöveg: Waldeck

Na! Amit tegnap említettem, szöveg. Köztudott, hogy az Ilsa-She wolf of the SS nálam kultuszfilm. A kedvenc karakterem, Waldeck arca ismerős volt valahonnan (ő volt az, aki lepisáltatta magát a címszereplő kisasszonnyal, Ilsával, mindig a legperverzebbek a kedvenc karaktereim :-D ). Aztán később láttam a TOS-ben Kolothot. Mivel hasonlónak találtam őket arcra, gondoltam, egyszer majd írok erről is egy nótát. Múltkor újból megnéztem az Ilsát, és akkor ugrott be, hogy meg kéne írni.
Nem kell túl sok komolyságot, meg konkrétumot keresni benne, ez csak pár rímelő sor, helyenként enyhén ordenáré kifejezésekkel és iróniával.

Nyár volt, jól esett, jelek a gépen,
Az SS farkasát töltöttem le éppen,
Jól leszólták mindenhol a neten,
"Pornónak véres, kukába teszem!"
Nézzünk bele, ha már fosnak tőle,
Nálam kultuszfilm lehet belőle.
Ismerős szempár néz vissza rám,
Valahol hasonlót már láttam talán.

Beleszerettem Waldeckbe,
Olyan, mint Koloth a Star Trekbe',
Vagy Koloth hasonlít Waldeckre?
Mint két harcos vállvetve.

Átkozott időben függtem a TOS-en,
Furcsa szerzeten akadt meg szemem:
Kolothon, a klingon hadvezéren,
Ült a csillagbárban, szesszel a kezében.
Valahol már istenbizony látttam őt,
Igen, Ilsa előtt letérdelt és hátradőlt.
Nem hiszem el! Koloth-ot láttam,
Csurom hugyos egyenruhában.

 Beleszerettem Waldeckbe,
Olyan, mint Koloth a Star Trekbe',
Vagy Koloth hasonlít Waldeckre?
Mint két harcos vállvetve.

Szöveg: A négy koccintós és a gyomrom

Na, a múltkori múltba révedős komolyság mellé ma összedobtam egy alternatívabb, mégis direktebb szöveget, jelenleg mindenféle hátsó tartalom nélkül. A fő szálakat az a múltkor kimásolt cikk (amiben a kutya eredeti nevére is fény derült) és az operatőr nevének vicces hangzása adta, valamint Tomek humoros kétsorosa: "Már egy órája itt nyavalygok, //Ti pedig engem le se..."
Kicsit az alkoholizmust is parodizálom, mert a pénzen és a pinán kívül a szesz mozgatja a társadalmat. Meg esetleg az egyéb élvezeti cikkek, amikkel Pártunk És Kormányunk előszeretettel mutyizik. :-D Ugye a vörös-fehér ellentétpár és a bor színei... :-D
Nem idegen tőlem a kedvenc dolgaim elhumorizálása, régen pl. humoros Trekker-EBM-et akartam tolni, az volt az NCC-1701 projekt.  Volt ugye az Élet c. népdalparódiám, hogy "Élet, élet, hosszú élet, eredményes élet// Ha megunom magamat, vulkániként élek..." Meg volt még asszem', a Nagy Törlés környékén a Worf, mogh fia c. reppelgetésem, amiben humorosabbra vettem a figurát. Régen a Dead Snow-himnusz, amiben még annyira se tudtam se énekelni, sereppelni, mint mostanában, ami ökörködési célzattal készült.

No, akkor...

Ébredő mezőkre terült hosszú éj,
Így terültem én is ide, a gép elé.
Fing-képezte: Romuald Kropat,
Másodállásban egy romulánt szopat.
Ezek a készítők nem igazán arik,
A kutya lengyel neve az, hogy...
Ne káromkodj, ember, mer' a szádba lépek,
A Gömböc jó lesz majd magyar névnek.

Négy koccintós és a gyomrom,
Olyan ez, mint régen a fronton.
Vörös és fehér ugrik egymás ellen,
Kijön úgyis egy az egyben.

Mindenki tudja, hogy hol a helye,
Aknát szed, kinek hasogat a feje.
A savanyú ábrázatot hiába vágod,
Itt aztán kereshedd' a komolyságot!
Megrázó a szöveg, mint a villanypásztor,
Kaporszakállú anyád is meghallgatta párszor.
"Már egy órája itt nyavalygok,
Ti pedig engem le se /szavaztok/."

Négy koccintós és a gyomrom,
Olyan ez, mint régen a fronton.
Vörös és fehér ugrik egymás ellen,
Kijön úgyis egy az egyben.
Mint '41-ben.

Szöveg: Jobb, mint a hájtek'

Vannak napok, amikor néhány percre hanyagolom a marhulást és életteret engedek a komolyságomnak, mert szégyen-nem szégyen, a személyiségem képes túlmutatni a Rozsomák-os análöklözésen, meg O'Niel nemi életén a Csillagkapu-csínóban.
Oké, volt olyan is, hogy a komoly problémákhoz kevertem viccesen hangzó, de jogos kifejezéseket, ugye a Videodrome filmben tényleg egy punciformájú lyukat beszéltek a főhős hasába. Meg ugye a Zombie-lake-ben az első versszakban a meztelenül úszkáló lány képe, de amúgy az is egy ilyen "végső antropofóbiában élőholt-létre szomjazó" nóta, ilyenből is van pár.

Az augusztus végén létrehívott Ketracel óta nem csináltam olyat, amiben érzelem is van a "természetfeletti gonosz akarok lenni" véleményen kívül. Ennek a dalnak a fő filozófiáját is a mostani függésem ihlette, ugyanis rá kellett jönnöm, hogy -kicsit belgásan fogalmazva- "régen minden jobb volt". Sorról sorra mutatok be az életemből pár képkockát, melyhez az időnek kicsit több köze van.
Az első versszak egyik sora a 10-11. környéki jövőváró csillagflottás tudományos kutatótiszt- jellemvonásomat, a következő sor pedig a múlt dicsőségét kereső, jelenlegi hangulatomat mutatja be, valamint rávilágít arra is, hogy a múltban még érdekelt a jövő, a jelenben pedig inkább a múlt.
A második versszakban bemutatom a félig ismert- félig hipotetizált múltat, azt, hogy volt példa összefogásra (másképp mindenki mindenki ellen ment volna, nem csoportosultak volna teszemazt tengelyhatalmakká, vagy antanttá). Majd a szürke árnyék-szimbólum jön, a "mesélő", aki megelevenítette a múltat, helyenként eltúlozva, hozzátéve, elvéve, az ihlet maga. A régi merészség pedig ugye megint a múlt, amitől árészi felemet kamionkonvojjal sem lehetne elvontatni. A tanulság: a hajunkra kenhetünk mindent, ha a társadalmat már átformálták.

A refrén pedig fülbemászó torokhörgéssel közli a tényeket. A fejlődés visszafejlődést hozott. Robottechnológia, műholdak, hatmillió tévécsatorna, internet, okostelefon és végül a hülye társadalom, melynek tagjai előbb rúgnak bele a földön fekvőbe, minthogy felsegítsék, még akkor is, ha valaki már stabil oldalfekvésbe rendezte, hogy szimbolikusan fejezzem ki magam. Így aztán sokkal érthetőbb a dal... :-D

És akkor a szöveg...

Fiatal a vér, de mégis lelkileg öreg,Soha nem értett meg engem a tömeg.Hol a jövőbe akartam előre menni,Mostanában inkább a múltba révedni.A jelenem nekem semmit nem jelent,A múltban jó volt, mára tönkre ment.Nem maradt más, csak az emlékek,Ütemre lépő tudati egységek.
A fekete-fehér jobb, mint a hájtek,Az idő, mondd, miért nem állt meg?A fejlődés visszafejlődést hozott,A rozsdás szerkezet megrogyott.

Láttam vállakat egymásnak feszítve,És az embereket a másiknak segítveHa kellett, akár fegyvert is ragadtak,Akkoriban ösztönösen élni akartak.Nem volt több, mint szürke árnyék,A technika gyerekcipőben járt még.De hiába voltak a régiek merészek,Mert annyi lett mára az egésznek.A fekete-fehér jobb, mint a hájtek,Az idő, mondd, miért nem állt meg?A fejlődés visszafejlődést hozott,A rozsdás szerkezet megrogyott.

Szöveg: Zombie lake

Bár mostanában leeresztettem szövegírásilag, mindig akad valami, ami megihlet. Ha más nem, valami művészfilm. Itt is elsütöttem azt a tipikus Mo'nIQ-stílusjegyet, amit már egy csomó szövegnél, a szép, romantikus részeket kombináltam némi alpárisággal, mint ahogy azt az első versszak is mutatja. A fő szál a film alapsztorija, de ahogy halad tovább a történet, beleszivárog a saját véleményem, amit már a hasonló műveket boncolgató szövegeimnél is tapasztalhattatok: a szörnyek dicsőítése, az emberi gyarlóság becsmérlése, a szokásos "szörny akarok lenni" életérzés. (Legkonkrétabban a Doomtrooperben jött ki). A mű legutolsó sora, a "Míg egy szörnyű hajnalon álmából fel nem ébredt" kétféleképp értelmezhető.
-A világfájdalomtól gyötört lírai én álmában végre elszakadhat az emberekkel teli valóságból, de felébred, kezdődik az egész előröl.
-A lírai én élete végéig az álomvilágában marad. Egy napon azonban nem ébred fel. Jó azért keverni a komolytalanságot, a romantikát, és a világfájdalmat, ettől lesz olyan alternatív, csak a szerző tudja, hogy melyik sorokat kell komolyan venni, alternatív és misztikus az egész.

A refrénben található régi köszönés természetesen a film történetéből adódik, valamint kellett egy részlet, egy félsor, amit hörögve adhatok elő, hogy erősítsem az élőholtas hatást, és megkeverjem azokat, akik még mindig nem képesek felmérni az iróniám mértékét.

Tehát, a szöveg:

Megborzong a falevél, leesik a fárul,

Fürdőző lány csunyája a néző elé tárul.

Élőholt a tóban nem hagyja szó nélkül,

Lehúzza a víz alá, úgy, hogy belekékül.

És nő a torkát majd orvul átharapja,

Hogy az ősi életerejét visszakapja.

Kimászik a mederből, alig áll a lábán,

Mindenki menekül a holtsereg láttán.

Zombie Lake, Zombie lake,

Zombie lake, Sieg Heil!

Zombi tó, zombi tó,

Zombitól mit vártál?

Nem fél a kislány, ha hozzá odalép,

Polcáról néz rájuk az anyjáról egy kép.

Ledobja a holt a nyakából a láncot,

Mi az anyáé volt. A zombi a gyámod!

Megvédi gyermekét bajtársai ellen,

Mégsem olyan rossz ez a halálból jött szellem.

Mert a szörny is ember volt, gondolkodott-érzett,

Míg egy másik ember az egélsz osztaggal végzett.

Zombie Lake, Zombie lake,

Zombie lake, Sieg Heil!

Zombi tó, zombi tó,

Zombitól mit vártál?

Egyik éjjel REM-fázisban éreztem, hogy élek,

Kimászom a vízből és tántorogva lépek.

Egy ellenfél holttestében majd' pofára estem,

Hogy forogjon a világ, nem kellett még szesz sem.

Mert a szörny is ember volt, gondolkodott-érzett,

Míg egy szörnyű hajnalon álmából fel nemébredt.

Hóba ébred nóta innndul!

Kilencedik, tél, Outpost-függés, kornyikálós T-Homi-reklám, attól a daltól is kivolt a nép töke, mégis mindenki azt üvöltötte. Engem kifejezetten irritálnak a lassabb tempójú, szépnek hazudott kornyikálások, én valami biológiai csoda (inkább csapás) vagyok, engem nem lehet meghatni "romantikával". :-D

Na, ennek az első két sora akkor született meg. Ma reggel írtam tovább, a szöveg lényege, hogy a reszketős betörők, meg a tévécsatornák gusztustalan, ezerszer látott nyálai helyett karácsonykor is hozom a formám. Nem mintha a kedvenceimet nem néztem volna rongyosra az évek során, de a kedvencek sorsa rongyosra nézés.
Na, akkor ahogy az Isten mondaná: "En-två-tre-fyr"

Hóban ébred a Helyőrség,
Minden zombi vicsorog rád.
Tud-e mást is szörnnyé tenni
Ez a mágneses világ?

A Dead Snow-ban látsz egy arcot,
Ami véres és rohad.
És akinek ez nem tetszik,
Szüljön sünt, szopjon lovat!

Jut még bárkinek
Doomtroopertől két rúgás,
Reszketők helyett,
Ha másra tojsz, ezt nézd, komám!

Hóban ébred a Helyőrség,
Minden zombi vicsorog rád.
Tud-e mást is szörnnyé tenni
Ez a mágneses világ?

Körbecammogsz,látsz egy bunkert,
Mit a napfény elkerül,
Ha kijön majd ott az ellen,
Minden élő elterül.

Jut még bárkinek
Doomtroopertől két rúgás,
Reszketők helyett,
Ha másra tojsz, ezt nézd, komám!

Szöveg: Csillagkapu-csínó

Amikor a szöveg íródott, megnéztem pár CSK-részt, hogy más sci-fi-vel is ismerkedjek. (Apám régebben, amikor a Vörös Kettesen adták, rá volt függve, így ragadt rám pár kifejezés régről is), valamint az egyik Sci-Fried-dal, a PX75309, vagy mifene is ilyesmi témát dolgoz fel, igaz, nem ilyen elborult módon.  Én meg akartam valami újdonságot, hogy ilyen sci-fi szöveg, meg abszurdság. A Warp11-nek is szabad a piálást meg a kufircot Trekker jelleggel párosítani. :-D Azt hiszem, a "Tok'ra torka" és a "Tealc kukaca" részek adták az alapötletet, és jött a többi baromság, pl. a Csulák és a csula szavak hasonlósága, az O'Niel-t alakító színész másik szerepe, a McGiver karakter, meg hasonlók.

A teljes dalban találhatók improvizatív beböfögések is, de jöjjön most a csupasz szöveg...:

 Begyulladt a Tok'ra torka,
Megakadt rajt az uborka,
Helyzete nem fordult jobbra,
Mert felkerült a Redtube-ra.
Tealc nagy arc, a szemein látszik,
Kicsit perverz, a kukacával játszik,
Mer' a Jaffa gonosz, a Jaffa ramaty,
A rendszeruraknak jaffajamaty!

Ez a Csillagkapu-csínó!
A Csulákon lesz majd kaszinó,
Oda járunk zsugázni,
Meg nagyokat csulázni!

Egoista goauld mászkál az erdőben,
Azt mondja, "kREE!", azt hiszi, ő az isten.
O'Niel menekül, akár a McGiver,
Pedig megy neki minden manőver.
Ma nő ver, eddig magának csapkodta,
A Samanta Carter a tökeit leszopta.
A Deniel Jackson egy értetlen kocka,
Meglát egy botfegyvert, magát összefossa.

Ez a Csillagkapu-csínó!
A Csulákon lesz majd kaszinó,
Oda járunk zsugázni,
Meg nagyokat csulázni!

Szöveg: Fesd kékre!

A történetben a lírai én egy élettértől és nyugalomtól megfosztott, FPS-en nevelkedett egyén, aki megöli magát, hogy a pokolban végre legálisan gyilkolhasson. A másvilág sötét oldalán berendezett emberkínzó táborban azonban az őrdémonokat sem kíméli, ugyanis ők is az emberi elme szüleményei, kvázi emberi származásúak. Egy szimpla öngyilkosság nem belépő a gonosz birodalmába... A történet végén kiderül, hogy mielőtt amandavekra vágta magát, végzett az emberi fajjal is, hogy a túlvilágon legyen elég préda.

Van benne egy kis társadalomkritika is, azokat is gúnyolja a dal, akik szerint az FPS agressziót generál, gyilkossá, sátánimádóvá teszi a fiatalokat. De nem muszáj iróniaként felfogni a szöveget. Ha komolynak fogjuk fel, akkor állásfoglalás a Columbine gimis "diplomatikus konzultációt" illetően, ugye, hogy a két "mészáros" sráccal értek egyet, sajnos az ügyük nem érte el célját, a mai napig vannak olyanok, akiknek a kötekedés, a gyűlölködés a hobbijuk..

Hogy ki hogy értelmezi, az individuális szociális problematika, csak egy adott helyzeten vizilófiáltam, hogy az előítéleteskedőket vajon lehet-e úgy aprítani a pokolban, mint a Wolfensteinben a mobokat, azt' ez lett belőle. :-D  

A szöveg:

Eleget rágódtam, nem volt nehéz dönteni,
Arra jutottam, hogy meg kéne dögleni.
Eleget éltem már az emberférgek között,
Az egyik ostoba volt, a másik meg csökött.

Lucifer! Fesd kékre a pokolban falakat,
Egy Wolfenstein-játékos jött szétrúgni pár valagat.
Adj egy láncfűrészt mert, a Doomot is szeretem,
A démonsereg vezérét majd gond nélkül leszedem.

Ahány ember a pokolba', annyi felé szalad,
Fejébe állítom a baltám, háromfelé szakad.
Hiába olyan ez a hely, mint egy haláltábor,
Az emberből lett démonoknak is jut a halálból!

Lucifer! Fesd kékre a pokolban falakat,
Egy Wolfenstein-játékos jött szétrúgni pár valagat.
Adj egy láncfűrészt mert, a Doomot is szeretem,
A démonsereg vezérét majd gond nélkül leszedem.

Hiába is hangoztattam, hagyjanak békén,
Nem kellett a béke, megdöglöttek a végén,
Becstelen felfogásuk hozta el a vesztük,
Belépőm a másvilágra szénné égett testük.

Lucifer! Fesd kékre a pokolban falakat,
Egy Wolfenstein-játékos jött szétrúgni pár valagat.
Adj egy láncfűrészt mert, a Doomot is szeretem,
A démonsereg vezérét majd gond nélkül leszedem.

Szöveg: Úgy szeretlek titeket!

Képzeljünk el egy ellentétesen működő, párhuzamos világot... Megváltozott világ, ahol a tehén hágja a bikát!
Ahol nem akarok Treket és Dead Snow-t nézni, se csatametált, elborult, egyenruhafetisiszta EBM-et meg főleg nem, ehelyett a rám irányuló támadásokat, cseszegetéseket élvezem. :-D Na, az a világ tényleg abszurd és ellentétesen működő... :-D

Na, a szöveg következik, szeretettel minden agresszornak...! :-D

Fos volt az egész napom, mégis hogy hagyhattam?!
Treket néztem, utána meg jó zenéket hallgattam:
Néhány Sabaton-album, a Friedhoftól az Uniform,
Aztán Dead Snow 2-ről is akadt néhány új infóm.

Egész nap csak arra vágytam, valaki csesztessen,
Internetes alázástól testem-lelkem reszkessen.
Hogy a kinézetem alapján ítélkezzenek felettem,
Az ilyen módszerektől eléggé begerjedtem.

Úgy szeretlek titeket, mint bakkecske a kést,
Mint az antifák a "Szívtől az égig"-üdvözlést.
Imádom, ha belém köttök, majd' elélvezek,
Kívánom, hogy Szibériában sokáig éljetek!

Szöveg: Fél kézzel...

Feldobtam egy tavalyi agymenést a boneheadekről, mert néha kicsit félreérthető vagyok, meg az utóbbi cuccaim közül a komolyabbak szövege -A Hold sötét oldalán, Doomtrooper- azt sejteti, hogy nem vagyok teljes mértékben polkorrekt.
Utóbbi tény természetesen igaz, csak nem abban az értelemben, ami az említett dalokból "átjön", azokat a szövegeket sem ebben a témában történő állásfoglalásnak szántam, csak összehasonlítom a fiktív "gonoszt" (Doomtrooper, Hold-NS-ek) a valós "jóval" (a jelenkori átlagemberrel).

Szóval vannak ezek a birkaüzemmódban működő nemzetvédők, akik maguk sem tudják, miben higgyenek, mindig abban, amit az aktuális kedvenc RAC-bandájuk a pofájukba rág, ha Kárpátia-hangulatban vannak, akkor Isten, Szűz Mária, Jézus, meg esetleg turul, ha rájuk jön a Landser, akkor Odin/Wotan popsijába másznak be csontig, nyelvvel előre. Őket is ugyanúgy hülyére veszi a média, csak itt nem Madonna meg Bieber van, hanem Archívum meg Skrewdriver.

Mostanában tervezek egy hasonló témában punkoskodást, innen jött az ötlet, hogy a régi is legyen má' fönn.

És a szöveg...

Apád anyádat reszelte, összehoztak téged,

Egy fehérgyapjas birka lettél, ki a tömeggel béget.

Nem számít már neked a becsület, az ész,

Európa csataterén egy fűszálat sem érsz!

Embertársaidért nem ejtesz könnyet,

Fél kézzel lapozol egy könyvet.

Mein Kampf- ez áll a borítón,

És kicsit sem felháborító,

Hogy a tükörből egy szörny néz vissza,

Azt ordítja: A véred tiszta!

Brutális vereséget hoz a kezdeti siker.

A fehér fajod befogad, de aztán kiver.

Mint a többi, emeld a jobb karod!

Melled verve szíved helyét vakarod!

Embertársaidért nem ejtesz könnyet,

Fél kézzel lapozol egy könyvet.

Mein Kampf- ez áll a borítón,

És kicsit sem felháborító,

Hogy a tükörből egy szörny néz vissza,

Azt ordítja: A véred tiszta!

Uralkodj, ember, de előbb oszd meg,

Saját véleményétől foszd meg!

Uralkodj, féreg, de előbb oszd meg,

Az egyikből komcsi lesz, a másikból bonehead.

Szöveg: 11-es fokozat

Sikerült megszereznem az alapot és előszedni elmém legmélyéről a szöveget, ami így hangzik (a kiemelt részek dalcímek/címrészletek, a "Méhkas" amúgy asszem' a Kollektívára vonatkozik, bár annó Google fordítóval eszetlenkedtem össze, sz'al a Fuck the hive c. tételre vonatkozik):

Hail Warp 11, hail!
Hail Warp 11, hail!
Hail Warp 11, hail!
Hail Warp 11, hail!

Lehetsz Rand, vagy egy random Trekker lány,
Ez egy Űropera, Üdvözlünk a kockán.
Kufircra állítva minden phaser,
Hajtóművek a tánctéren.

11-es fokozatra kapcsolunk,
Betazoid agyfrászt, azt kapunk!
Borgazmus során a Méhkast tosszuk,
A Stovokorban a vérbort isszuk!

11-es fokozat, 11-es fokozat,
A Trek az ok, a punkzene az okozat!
11-es fokozat, 11-es fokozat,
A Trek az ok, a punkzene az okozat, hejj!

Elektromos emberem, Data,
Sugározz fel a Mennyországba!
Az OSH is megállapította:
Vulkániak vannak a Pokolba'!

11-es fokozatra kapcsolunk,
Betazoid agyfrászt, azt kapunk!
Borgazmus során a Méhkast tosszuk,
A Stovokorban a vérbort isszuk, hejj!!

11-es fokozat, 11-es fokozat,
A Trek az ok, a punkzene az okozat!
11-es fokozat, 11-es fokozat,
A Trek az ok, a punkzene az okozat, hejj!

Warp 11, Warp 11, 
Resistance is fucking futile!
                                       
11-es fokozat...
A Trek az ok, a punkzene az okozat!

Régi átköltések...

Ugye a tavalyi az egy-Voyageresen fogalmazva- "Pokoli év" volt... A régi csatornámat belepő majmok, a suli, a fejes-és szabályváltások, a vizsga, haverok depresszív hangulata, sz'al minden összejött, ami megrogyaszthat egy elmét.

A rogyasztó erőből meg csak humorral lehet károsodás nélkül kitörni, elkezdtem átkölteni ismertebb dalokat is, de azok olyan minőségűek lettek, hogy valamiféle modern inkvizícióban lehetne őket eszközölni (ha meglennének). :-D

Most meg valahogy beugrott az egyik ilyen átiratomból egy szövegrészlet, úgyhogy vigyorgok, mint a fakutya.
Asszem', a Tiltott szerelem meg a Legyetek jók, ha tudtok volt az a kettő, ami el is készült.

Előbbiben olyan szinten fárasztó öniróniával éltem, hogy máig zsibbad az agyam (helye). :-D
Még a csatametál dicsőítése volt a fő témám, természetesen a tőlem megszokott "komolysággal".

"Nem hallja más a Primo Victoriát,
De ha kell, fülesen hallgatom meg a Poltavát,
A Ghost divisiont, Final solutiont,
Panzerkampfot meg Uniont...
Far from the fame, az oly' kemény, akár a fém,
A Rise of Evil is az egyik kedvenc zeném,
Jó ám az Art of war, a Lion from the north,
Lealázták a Status Quo-t..."

(Bakker, nincs meg a szövege, de emlékezetből így előkapartam! :-D)

A Legyetek jók-átiratban ilyesmi szép dolgok voltak:

"Eljött végre a hétnek a vége,
A láger (a sulit hívtuk így) udvara üresen kong.
Laptop bedugva, fölrobban, húha,
A tanár leszophat, nincs már gond.
Oly nehéz most minecraftozni, el se bírnád képzelni,
Az Iron Skyt is meg kell nézni, megígérem, hogy megteszem!
Az az egy fontos, nézzünk Treket most,
Már hasonlítok a borgokhoz..."

Vagy valami hasonló, emlékezetből csak ennyire futotta. Ez is a szokásos önirónia,

Meg a suliról akartam egy nagyon gúnyos cuccot egy Queen-szám dallamára, de azt végül nem morogtam fel, mert túl sértő lett volna.

Hú, az hogy is volt...?

"Van a mi kis városkánkban egy undorító,
Lágerszerű képződmény,
De a színe, az szép, mint a fény,
Ha a terepgatyámon csillan meg épp.
Gyújtsuk fel a sulit!
Kössük fel a dirit! "

Vagy valami ilyesmi, még ezen kívül talán két versszakban nyilvánítottam véleményt a szigorú törvényekről... :-D De nem tartottam ésszerűnek, hogy ilyen jellegű iróniát fel is vállaljak, mert úgy billentettek volna valagba, hogy leolvastam volna a Göncöl alvázszámát. :-D

 Ja, meg volt Kovbojok-Télapó átköltés is, amiben többek közt a Warp 11 is kigúnyolásra került...

"A zenefüggés se legyen már hiába,
A Warp11-t meghívom egy piára.
Romulánsör van az összes pohárba',
Orioni zöld lányok a szobába'!"

Aztán az ilyen ekszploitésÖNIRÓNIA is előkerült az utolsó versszakban:

"Megajándékozlak téged, Herzog:
Ilsanéni az ágyada' vernyog.
Húsfegyvered dugjad bé a seggibe,
Hogy ne jelentsen má' veszélyt senkire!"

Néha kell azért ilyen is. Nem erősségem a prüdéria, ha az elmémnek ez a fajta szabadság is kell, akkor megadom neki. Nem érdekel, hogy az evolúció likat tett a lábam közé, akkor sem állnék le az efféle "alpári" humorral, ha fizetnének érte, ez hozzám tartozik. Ez hozza meg elmém szabadságát, ez töri át a szexista világ tömeggyártott szukáinak sorfalát.

Gondolom, olvastátok Kosztolányi "afférját" a "Nyaldkiaseggemkatinthi" akrosztichonnal...
(Akrosztichon: versek sorainak kezdőbetűiből kiolvashatók szavak, mondatok).
Meg ott van Réthy László (aka Lőwy árpád) munkássága is...
Tanult, művelt emberek, mégis obszcénkodtak. :-D Nekem, a mezei szakmunkás panknak is hadd legyen jogom ilyesmihez! :-D

Szöveg: A Hold sötét oldalán

Van egy csomó filmes nótám. Annó az Ilsával kezdődött, majd jött a Dead Snow, az Amerika kapitány (a tányérján ez kaki tán?), a Vukmir, meg a többi. Ha úgy vesszük, már a legelején, az NCC-vel is a filmek témakörét kurogattam, ugyanis tömény Trekker közcsörömpölde volt az! :-D

Szeretek a kedvenc mozgóképeim nyomán elindulni szövegileg, mert a saját véleményemet adom elő az adott médiatermék témájáról, esetleg magáról a filmről. Némi iróniával és társadalomkritikával megszórva jó kis elvont metafora lehet a kedvenc cuccaim témaköréből.

Na, akkor a szöveg, mely a szélsőséges Iron Sky-os holdlakók élete iránt érdeklődik, hogy vajon az ő kutyáik a Földet ugatják-e... Érdemes megjegyezni, hogy van a dalban egy enyhe "amég nem találkoznak ostoba földiekkel, még a nácközségiek sem olyan nagyon gonoszak" érzés, de az csupán a társadalomkritika-része a szövegnek. A mai földi embernél mindenki jobb!

Milyen lehet köztük élni, milyen lehet a nyugalom?

Milyen lehet amikor tényleg jót akar a hatalom?

Míg az emberek dolgoznak, a genetikát kutatják,

A kutyáik  éjféltájban a Földet ugatják?

Tiszta lélek, tiszta vér!
Ki lesz az új Hold-vezér?
Tiszta lélek, tiszta vér!
Becsület, hűség, élettér!

Betartható szabályok közt a Hold sötét oldalán...

Visszatérnek, rendet tesznek az Istenek Alkonyán.

Nem ismernek gyűlöletet a Hold sötét oldalán,

Hit és jóság vezeti őket a győzelembe is talán.

Szöveg: Doomtrooper

Sikerült estefelé olyan epikus nótát összehoznom, ha fiú lennék, hipó nélkül fehéredne a gatyám. ;-DDD Szövegileg-hangzásilag-zeneileg-minőségileg olyan lett, hogy mind a két fülem megnyalom utána. XD

majd holnap csinálok egy konkrét szövegelemzést, hogy mivel mire gondútam.

Naszóvalö!

Csak akkor nemesebb a lélek, ha tűri, hogy rászálljanak,
Elveszik a bizalma egyszer, nem kell, hogy mellé álljanak.

Doomtrooper akarok lenni, nincs emberi gyengeség,
Doomtrooperként akarok élni, nincs tehetetlenség.
Gyűlöletben születtem, háború nevelt fel,
A halál a jutalmam lesz, nem vagyok többé ember!

(Csak Doomtrooper... Ó...)

Csak győzni akart a teremtőm, mégis szörnyet szült,
A lény még a saját bajtársainak is ellenszegült.

Doomtrooper akarok lenni, nincs emberi gyengeség,
Doomtrooperként akarok élni, nincs tehetetlenség.
Gyűlöletben születtem, háború nevelt fel,
A halál a jutalmam lesz, nem vagyok többé ember!

Szimbolista líra

Vannak, akik egymás wallhack-es, vagy milyen anyját szidják a CS-szerveren, kocsmáznak, vagy parkour-öznek, én meg írok. Legtöbbször humorosat, de néha lírait is. (A líraiban is el szoktam rejteni egy kis öniróniát, vagy humorosabb sorokat).

Mindig is egy érzéketlen, barbár pöcsnek tartottam magam, azért nem kapkodok túlzottan a lírai témákért.

Az emberi világ tett ilyenné. Mindig kiközösítettek az anyagiak, vagy a genetika miatt, mindig úgy gondoltam, hogy egy alsóbbrendű ganaj vagyok, nincs jogom olyan dolgokkal foglalkozni, mint az emberek. Líra, szerelem, nyugodtabb témák? Nekem ilyesmikhez nincs jogom! A féreg csak rohadjon meg a Doom2 előtt, élje ki a dühét a pixeles ellenségen! Mert neki csak dühe lehet! (Még azt is megkaptam, hogy én toleráljak mindenkit, holott engem rühellt mindenki).

Pár éve kezdtem érezni, hogy szakadozik a háló, amit rámterített az "evolúció csúcsa". Megtanultam, mi az a barátság, a tolerancia, a becsület és a szeretet.

Mostanában kezdem ignorálni a "hálót", már a puszta létemmel is azt sugallom, hogy mindenki egyenlő. Ha az evolúció nem akarná, hogy egy magamfajta alsóbbrendű éljen, akkor minden bizonnyal meg sem fogantam volna, nem igaz?

Ignorálom a sok majom véleményét, azt csinálok, amit akarok. Ha az érzelmeim csatasorba rendeződnek, akkor ki kell küldenem őket a frontra. A háborút főként szövegben vívják, de előfordult már, hogy rajzban fejeztem ki magam.

Mivel azért még egy kicsit tartok az emberektől, szimbólumok mögé menekülök, gyávaság, de a magyar költők is ezt művelték, ha szorult a hurok.