Na, ma volt megint humorkodás zeneügyileg, holnapra valami komolyabb kéne. Az is lesz, dictum factum. Nézegettem az instrumentálokat YT-n, találtam egy dallamosabbat, amire csak így spontán elkezdtem dúdolni ilyen enyhén Nietzsche-i gondolatokat, a végén egy egész pofás szöveg lett belőle. Vannak benne konkrét dolgok, de az egyik versszak tömény köntörfalazás, melyben még a keresztény isten egyetemes szimbóluma is megjelenik, szóval megint kicsit olyan voltam, mint aki elpusztított egy kisebb marihuánafarmot. :-D Amúgy jó azoknak, akik anyagoznak, rá tudják kenni a tetteiket, kijelentéseiket és műveiket a fűre. Nekem meg elég csak egy kicsit elengednem az elmém és jönnek a furábbnál furább témák, fénysebességgel röpködnek az elvont rímpárok a fejemben...
Hát most őszintén... Kábítószer nélkül kinek jutna eszébe (rajtam kívül) szövegtémának a Stalag, a Négy páncélos operatőrének fura hangzású neve, a csillagkapus Samanta és O'Niel kapcsolata, vagy a Rozsomák-féle análöklözés? :-D
Mindig ez a Rozsomák-os dolog lesz a fő példa, mert az lett a "legbetegebb" szövegem, azt még a Stalag sem űberelte. Na, jó, a Genyórázó Mária talán megközelítette azt az "alja" színvonalat, de nem sűrűn szoktam direkt eltúlzott obszcenitású cuccokat írni. Oké, néha kiszaladnak olyan sorok, hogy "másodállásban egy romulánt szopat", de az összes dalomban nincs annyi ökörség, mint a Rozsomákos DAFEM-ben. :-D Hát igen, meg is látszik, hogy a vizsgadrukk miatt kicsit szét voltam menve idegileg, amikor azt írtam. XDD
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése