2014. január 20., hétfő

Vihura, a bárd

Na, rendeződik a lelkivilágom, bár megfogadtam, hogy mostantól mindenkivel gonosz leszek, még a "barátaimmal" is.

Vészesen közeleg a sorozat vége, de nem sikerült még kedvenc karaktert választanom (Sz@rik-on Gömböcön kívül), mert minden karakterben mást csípek. A logikus vezető, a szentségelős pankrátor, az álmodozó grúz (aki kicsit olyan, mint Chekov a Trekből), meg a teszetosza zenész. Néha becsatlakozik hozzájuk egy Vihura nevű fazon, jó arc, benne meg azt bírom, hogy mindig költ valami németgyalázó harci dalt, de mindig elkussoltatják. :-D

"Fekete árnyak a ház falán,
A Tigrisből tűz sistereg...
Átkozod még Hitlered..."

"Ne félj, ha a Tigris rádmorog,
Dög félig már az átkozott.
Századunk támad vadul,
A fricc mind meglapul..."

Gitársávot alá, azt' kész a jóféle csatametál. Komplett Sabaton-albumot össze tudna dobni ez az ember. :-D Na, jó, azért nem, belőlük is csak egy lehet. 

Legyen ő a kedvenc karakterem? Sokban hasonlítok rá. Én is ilyen mindig elkussoltatott, fahangú énekeskoldus és dalszerző vagyok. De hát csak mellékszereplő... Mondjuk magam is csak mellékszereplő vagyok a társadalom peremén. :-D
Jó anyag amúgy ez a sorozat, nemhiába függtem rá, meg pár nap alatt végig is nézem. :-D Néha olyan dumák, meg szentségelések vannak benne, hogy csak kapkodom a fejem. :-D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése