Filozófia jön megint, kicsit klingonosabb, emberek számára idegen témákról. Fene azt a felsőbbrendűsködő, gőgös orcámat, mi?
Ha van egy alany, akinek nincs mire büszkének lennie, akkor annak becsülete sincs. (Na, akkor én a Gretor kénköves kínjai közt fogok rohadni halálom után). A büszkeség a mag, a becsület a termés. Ha valamire büszke vagy, akkor már van egy platform, valami, ami mellett ki tudsz állni, valami, amihez tudod magad tartani. A becsület nem minden, az csak egy tető, a büszkeség falai nélkül a fejünkre potyog.
Na, ha klingon lennék, ezért a kijelentésemért helyben kivégeznének. :-D Na, jó, nem azt mondom, hogy a becsület smafu, mert azért jónak kell lenni (és itt jó alatt nem azt értem, hogy hétkor teljes éjszakai menetfelszerelésben, cumival a szájában fekszik az alany az ágyban). Csak a jóság kialakulását vizsgáltam épp, és dokumentáltam az észrevételem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése