Vallásos gondolatok.

Mint kívülálló, kicsit dumálnék ilyen vallási témákról.

Oké, félig-meddig punk vagyok, egyszerűbb lenne belinkelnem a Rózsaszín Pitbulltól Az isten b@ssza meg!-et, de azért próbálok kicsit kulturáltabban megnyilvánulni, mert félig-meddig Trekker is vagyok.

Egyik haverral beszéltük ki annó Villás Béla kapcsán a Biblia-témát, igazából engem nem nagyon érint, ateista vagyok (nem a templomgyújtogató, zenésztársát feltrancsírozó norvég trú blekmetálos fajtából), de azért vannak fura dolgok a keresztényeknél. Kereszteléseknél a legtöbb pap fordított keresztet tolt a kisgyerek fejére a szenteltvízzel. A fordított kereszttel kapcsolatban nem feltétlenül az ellenpéldának felhozott észak-európai zenészekre kell asszociálni, ugyanis a fordított kereszt nem több egy stilizált kardnál. Szerintem, mivel lefelé ágazik el, jelentheti az életfa gyökerét, az alvilágot is, valamint az alvilághoz imádkozó embertest stilizált alakja is lehet, ha abból a szempontból nézzük, amit a diri a fejünkbe vert, amikor még csak egy konzervatív néprajztanár volt. Na, "lefelé imádkozó" fegyverest akarnak faragni szerencsétlen csecsemőből a papok. :-D Már jól kezdődik. Valamint olyanokat mormoltak szerencsétlen gyerekekre a papok, hogy "Bűnben fogantál, bűnben is kárhozol el!" Így belezavarni egy TEHETELEN, fejlődő szervezet energiáiba! Az alvilág fegyverének jelképével megbélyegezve, bűnösnek kikiáltva... És Jézus minden ember bűneit elvitte a túlvilágra... Ez elég lehetetlenül hangzik...
Még belekezdhetnék a tízparancsolat abszurd dolgaiba is, de akkor még jövőre is itt körmölnék.

A másik dolog, mindannyian ismerjük Káin és Ábel történetét.
Tegyünk egy rövid kitekintést a médiába: buzis külsejű popsztárok özönlötték el az egészet, pár évre rá a fiatal fiúk 85%-a buzinak maszkírozza magát. Egyre több valóságshowban, filmben,
 és egyéb szutykokban mutogatnak divatmelegeket. (A normálisan viselkedő melegekkel nincs problémám, nem vagyok homofób).
Ugyanez a helyzet a Bibliával, csak ott homár popsztárok nyáladzása helyett "csak" testvérek ölik egymást. A Biblia elég divatos olvasmány volt régebben, divatosabb, mint ma a Szürke ötven árnyalata, szóval ha Áin és Kábel, izé, Káin és Ábel marakodása benne volt, akkor az emberek tudat alatt, akaratlanul "bemagolták" a bajtársiatlanságot.

Végül egy kicsit a sátánizmusról, erről is sok téves információ kering a neten és közszájon egyaránt, egy kicsit eligazítanám ezt a pár olvasót...
-Az első, amit érdemes tudni, a "sátán" szó eredete. Semmi köze nincs ahhoz a kecskefejű-bikalábú, vörös bögyös fazonhoz, akit ördögként emlegetnek. A sátán eredetileg ellenfelet, ellenséget jelentett. Ezek szerint bárki sátánista, aki a legtöbb filmben az ellenségnek szurkol. :-D Akkor én is az vagyok. :-D
-A sátánisták (mármint akik a keresztény isten ellenségének "szurkolnak") nem gyilkosok, vagy bűnözők. Aki "sátánista indíttatásból" ölt, áldozott, lopott, rongált, vagy a bánat tudja, mit csinált, az NEM SÁTÁNISTA. Az ilyenek csak simán gyilkosok, tolvajok, vagy huligánok. Az igazi sátánisták nem ártanak embereknek, mert nekik csak a keresztény isten pofája nem tetszik, valamint az, amit a hazugságokra épülő Biblia és az álszent egyházak nyomatnak a birkanép fejébe. Nem szeretik, hogy "felső hatalmak" ugatnak bele az életükbe, ők maguk szeretik eldönteni, hogy most éppen paráználkodnak-e a párjukkal egy jót, vagy hogy burkolnak-e valami döglött állatot húsvét előtt. Elsőre egoistának titulálnák páran az ilyen viselkedést, de én inkább autonómnak mondanám. Vannak amúgy "sátánista alaptörvények", amik kimondják, hogy másik ember életét és vagyonát nem szabad elvenni. Ez is beleugatás az élebe, de jóval becsületesebben hangzik, mint a "ha lefekszel a pároddal, azzal, akit szeretsz, akkor egy rohadt parázna görény vagy!", nemde? :-D Van még törvény arról is, hogy idegen helyen alázatosnak kell lenni, de ha bosszantó idegen megy a te portádra, nyugodt szívvel kirakhatod, mint a macskát.

Ilyesmi már velem is volt. Volt itt a faluban egy nem túl igényes család, egyszer a gyerek rámakaszkodott, amikor jöttem haza boltból, ki volt rakva valami rágcsa nekünk (a családnak) tálba, a kölök belemarkolt, azt' tömte magának zsebre. Kimentünk focizni, de nem tudott értelmesen játszani. Effektíve egy agresszív pöcskarnis volt az a kölök. Egyik nap mondtam, hogy itt ilyen viselkedésre nincs szükség, második nap is elkergettem, harmadik-negyedik nap már tolnom kellett az ajtót, mint a dedóban, mer' rontott volna be. Leüvöltöttem a fejét, kitoltam ajtóstul, azóta szerencsére hanyagol. :-D Úgy néz ki, ebből a szempontból is sátánista vagyok... :-D

Mindenesetre nem szeretném magam vallásilag lekötni, sem Istenhez, sem Odinhoz, sem a Sátánhoz. Szabad akarok maradni, és a saját szimbólumrendszeremben akarok hinni.