És megint egy "életképes" szöveg, a tanfolyamról, a buszmegállóban reszketve szókeresőzésről. Természetesen alterkodás van ebben is, hogy a SZEMEM fújta a HAJAMBA a szél, meg a tálca fém, a hiba meg fatál', meg a "Dílerc utca" szókapcsolatot is beledolgoztam, de ezek már természetes dolgok egy Mo'nIQ-szövegben. A refrén első két sora a "pálinka az arcba, indulás a harcba!" rigmus átirata, előszeretettel írtam ki, mert korán reggel még nem volt egy afrikai klíma... Az első sorok a verzében egy régi telefonos hangból valók.
Jó reggelt, elvtársak, ébresztő föl!
Vár a munka vár, há' menni köll!
Emberek közt elér a biztos halál,
A tálca fém, de a hiba, az fatál'.
Letakarodok az utcára,
Fütyülök a díler cuccára,
Mert engem már lélekben
A dalkoholizmus tart életben.
DBS az agyba,
Indulás a fagyba!
Nem kicsibe', nagyba,
Akit zavar, marha!
Üldögéltem délután a buszmegben,
Hideg volt, be is fagyott a seggem.
Percenként az órát bámultam,
Egy merő bütykös lett a lábujjam.
Ez a szókereső játék sem akármi,
A "véderő" szót csesztem megtalálni.
Nem igazán való az ilyesmi nekem...
A szél belefújta a hajamba a szemem.
DBS az agyba,
Indulás a fagyba!
Nem kicsibe', nagyba,
Akit zavar, marha!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése