Nos, említettem, hogy így pár napi függéstől javult a munkamorálom (legalábbis annyira, hogy megcsináljam azt az izét, de majd még át kell javítani), sőt, még a kreativitásom is feltámadt, pedig a szövegeken kívül elég rég kreatívkodtam. Mikor is csináltam a redős fülvédőm...? November végefele? Mondjuk a szövegeimet nem tartom olyan egetverő kreatív cuccoknak, mert csak jönnek a témák és a rímek, nem kell sokat szórakoznom. A kreaívkodás nálam ott kezdődik, ahol már emlegetem a Lada-szerelő híres rigmusát, hogy "Menj már bele, te... Kellemetlen szagú, radikális jobboldali!" (pl. horgolásnál, ha kicsúszik a tű, vagy gyöngyszövésnél, ha kicsi a gyöngy lika).
Ezekkel semmi gond nem lenne, ezek teljesen pozitív dolgok, de ma megjelent valami, amivel kettős érzelmeim vannak... Kicsit kiengedtem a beteg humorom és még büszkélkedtem is vele. Egy normális társadalomban talán ez sem lenne probléma... De itt... Ha a tévében brekeg valami "felnőttesebb" témáról egy ilyen Gázeke-kaliberű "celeb", az szórakoztató, meg vicces, de ha én humorizálok, telirakom kettőspont-kötőjel-dékkel az adott posztot, meg beleröhögök, hogy "höhö", akkor is túlzottan komolyan veszi "néhány" birka.
Amikor tiszteletet kéne mutatniuk, nem vagyok lány, de ha ökörködnék, akkor meg fogjam be a pofám, mer' hirtelen lány lettem, és a lányoknak tilos ordenáré humort alkalmazniuk, mert hadbíróság és akasztás jár érte. :-D Röhej. Ez a tipikus "Nyuszika, agyjá' má' egy szál dekket! -Szűrőset, vagy Munkást?"- szindróma, mindig találnak okot, amiért belémköthetnek.
Na, mindegy... Humorkodunk még Marissal az Euro(di)víziós fesztiválon, mert az az élet rendje, he! :-D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése