2013. december 31., kedd

Régen minden jobb vót!

Na, értelmes műsor híján (anyám is bealudt a sok reklám miatt) zárom az áramkört fültáji földeléssel. Ugye múltkor cikkeztem itt a "Szilvát el kell vinni a Jusztinak"-zenéről, itt van megint egy kiforgatott mű.

Ezt mi csak "Kib***lak a temetésön"-ként emlegettük.  :-D
A félrehallás oroszlánrésze Madafakának köszönhető, régen, amikor még jobb fej volt ő is meg én is, többet jártunk össze, baromkodtunk annyit, mint a nyű.

Ő találta meg az "eltávolítalak" szó pejoratív megfelelőjét (kib***lak), valamint a "szifon" szót, én pedig a tamptationt értettem úgy, hogy "földi gyászszertartáson", csak kicsit tájszólásosan: "temetésön"-ként, valamint az elején található egy "dugjuk meg!"-ként hangzó sor és egy "klozet" szépen elnyújtva.

A konkrét "kipenderítelek a ravatal mellett!" a lágyabb résznél található.

Mondjuk, be kell vallanom, egy Sabaton-dalba, a Screaming eagles-be is hallottam bele abszurdan hangzó, obszcén dolgokat, az pedig a "sötét színezetű, politikailag nem éppen korrekt egyén orrára koppintok", azaz "fekete náci, arcon b***om!" (a "wrath of the nazis cast on Bastogne" sorra). Mondjuk a Swedish pagans-ban a "marching a shore" egy magyar mondat, miszerint "Marianna következik", azaz "Marcsin a sor", vagy az Art of war refrénje: "that's the art of war" helyett "bepiáltam jól!" Na, de én ilyen gyalázatra nem vetemednék, mintha a rabbi forgatná ki a Talmudot...

Na, akkor a kidoblak-zene:




A hónap elején megmondtam...

Kevés dolog volt, amiben az állandóságot szerettem, de nekem az év végi műsor az némi kabaréból és Mirigy-műsorból állt. Amikor csak három csatornát fogtunk (azokat is recsegve-ropogva), de nyolctól éjfélig nem tudtunk választani, mindegyiken jó cuccok mentek. Amikor családi szertartás volt egy utolsó kollektív visítvaröhögés az évben. Most meg fogunk vagy huszat, de...

Ma "Humoros összeállítás" lesz, amikor valami nevesincs társaság poénkodni próbál, de a szavukba vág a reklám, se füle, se farka az egésznek, ha hallani akarod a teljes viccet a csattanóval együtt (aminél az én fárasztó foszöldködéseim is jobbak egyébként), menj föl Pestre a nevesincs társaság fellépésére!

Megint az lesz, mint tavaly, itt a gépnél bőgetek valami röhejkeltőt, elszeparálva a családtól.

Tévécsatornát kéne alapítani, de olyat, ami nem lenne divatos kereskedelmi hányás, sem közszolgálati karónyelés. Oké, hogy a közszolgálati egy fokkal értelmesebb, mint a kereskedelmi, de abban meg túl sok a természetfilm, melyben megcsodálhatjuk a Fővárosi Nagycirkusz háromszáz állatát: a vízilovakat ásítozás, a majmokat egymásra való nyelvöltögetés, az összes többi csúszómászó férget pedig bóbiskolás közben. :-D Igen, a P(vagy Sz)arlament díszes társaságát. :-D

"Amikor a Kuncze dörmög, mint a barna maci,
A Pokorni olyat ásít, mint egy vízipaci!"

Egy magántévé lenne a legjobb. Saját műsorokkal, saját híradóval, saját kabaréval, saját kulturális műsorokkal!
Na, jó, ezt már kipróbáltam, ez volt a videónapló, aminek aztán kakukk lett.

2013. december 30., hétfő

Röhejes az ember...

Munkám nincs, időm van. Böngészgetek a neten, hátha akad valami nézhető képanyag.
De nincs. Magyarországból Amerikát akarnak csinálni, nyomják a sok képregényfilmet, meg akarják honosítani a geek szubkultúrát. (Geek: egy adott téma -képregény, sci-fi, játék, akármi- megszállottja, aki még álmából felkeltve is tudna idézni az adott műből).

A képregényeken kívül még ezek a "terroristák elcsórták a zombivírust és szétprüszkölték a lakosok közt, mert nem dobtuk a nyakukba a Nemzeti Bank teljes tartalmát"-filmek mennek, meg a bürkelehúzások, Fűrész, Paranormál és társaik.

Most komolyan, az emberek attól félnek a legjobban, hogy a kapitalistáknál teleprüszkölik egymást zombivírussal?! Mert olyan horrort még nem láttam, hogy nyerek a lottón, éjjel belopózik a szobába a pénz nagykéssel, azt' elmetéli a torkom. Miért? Mert nem félek attól, hogy meggazdagodnék. Nem vagyok héber, vagy amcsi, félreértés ne essék, csak azért mégis jobb, ha a döglött molylepkén kívül mást is elő tudok húzni a buxtárcámból. Oké, hogy moderneskedni akarnak, de csak ez jelentené a modernizációt, egy vacak zombivírus húsz "különböző" filmben?

 Lehet, fel kéne csapnom író-rendezőnek... Bár saját ötleteim sajnos nincsenek, meg vagyok akadva a Helyőrség- trilógia témájánál. :-D Mondjuk azt is ki lehetne fejteni bővebben, hogy milyen módszerekkel, pontosan hogyan, mire hatva akarták felturbózni az embereiket. VAGY... Ha már horror témakör, egy kis misztikát is lehetne vinni bele, mondjuk, ha nem a tudományos részét közelítenénk meg, hanem az okkult cuccot. Azt, hogy milyen szeánszokat csapattak a titkos társaságaik. És a megjelenítés semmiképp ne legyen nyálas divatgót hókuszpókusz, azt hagyjuk meg az Alkonyatnak meg a Harry Potternek! Legyen inkább szárazabb, mint a Helyőrség első része, de úgy szerintem realisztikus lenne. Kánkánt járna a libabőr a hátamon, ha mondjuk egy sikeres szellemidézést helyeznének a régi szép idők környezetébe. Be lehetne esetleg mutatni pár okkultista vezetőt, akiknek tényleg sötét a lelkük, valahogy érzékeltetni, hogy minden energia, és az energia veszélyes is lehet (itt természetesen nem azt mondom, hogy nyúljatok bele a konektorba csak úgy szórakozásból), az energia emberek irányítására is képes lehet, egyebek. Kicsit eltúlozni a vért és kész is minden idők legdurvább horrora.  :-D

Vagy esetleg van egy annál is félelmetesebb ötletem: film arról, hogy elmegy az internet. XDDDD Na, az vinne mindent. Csontig rágnák az emberek a körmeiket az emberek a félelemtől. XD

Agyhullám-zavaró zene...

Ugye vannak bizonyos frekvenciájú hangok, amik annyira megzavarják az emberi szervezet frekvenciáit, hogy akár halálhoz is vezet (csúnyán mondva kirázza a beled!). Ez az effektus terjedt el a közhiedelemben, mint "barna hang", amitől össze-vissza fosod magad. :-D

Na, most viszont nem ilyen vicces dolgokról lesz szó. Ugye a propaganda egy elég veszélyes dolog.
A "fehér" propaganda lényegében ugyanaz, mint a "héber" reklámbiznisz, csak más falkából valók a hiénák mindkét részlegben.

Most valami miatt megint össze vagyok zavarodva, mint vasorrú bába a mágneses viharban, mert megint visszaesnék abba az állapotba, amikor még én is hittem az egyik ilyen "hiénafalkának".

Kiraktam egy Ska-P-dalt és poénból odaírtam, hogy "mindjárt kirakok egy Landser-számot a nagyobb zűrzavar érdekében." (kívülállóknak: a Ska-P inkább balos, a Landser pedig az egyik legismertebb német jobbos banda volt). Erre egy ismerősöm belinkelt egy magyarul előadott Landser-dalt. A végén már azt vettem észre, hogy oda-vissza linkeljük egymásnak az NS-zenéket (amik közül elég sokat szépnek találok még ma is, hogy rohadna meg!).

Tizedikben megfogadtam, három évnyi szélsőség után, hogy leállok, egyre több érvet találtam a tolerancia mellett, erre megint visszaesnék...
Mi van velem, jön a hidegfront, azt' meghülyülök?!

2013. december 29., vasárnap

MoziBuzi: Zombie Lake

Ma rászántam magam egy szintén eléggé lehúzott film megtekintésére. Ez a Zombie Lake, azaz a Zombik tava volt. Igaz, kicsit vontatottra sikerült, túl sok benne a művészinek tűnő "ambientkedés" (azaz a környezet mutatása némi zajjal, beszéd és cselekvés nélkül, ami kissé idegölő), de nekem kifejezetten tetszett. Sok olyan mű volt már a filmek történelmében, amit az egész világ lehurrogott, én mégis szerettem, ez is olyan.

Már elég sok hasonló történetű filmet láttam, exploitationt, sci-fi-vígjátékot, horrort, egy volt, ami nem kifejezetten nyerte el a tetszésem, a 25. Reich.

Na, de vissza a tó partjára!
A történet röviden: a grandiózus csajbunyó alatt egy francia faluban egy káposztafogyasztó ráhajt egy csigazabáló nénire. Miközben szaporodásbiológia-órát tartanak, a néni átruházza nyakláncát a bácsira. A nő meghal, de születik egy kislánya.
A bácsi is meghal, ugyanis társaival együtt a partizánok leszedik őket, majd a holttesteket bevágják a tóba (ahol feltámadnak és molesztálgatják a falu lakóit). Egy szép napon érkezik a faluba egy riporternyanya, aki a polgármestert faggatja a tó történetéről. Itt derül ki ugye, hogy a régi gyermekjátékot, a kenderzsuppot mutatták be a partizánok a holttestekkel. Na, közben pár diáklányt is berántanak a víz alá kedvenc hősi halált halt, majd újra feléledt fricceink. A polgármester ekkor lép akcióba, hív két rendőrt, de hamar találkoznak az őseikkel ők is.
Eközben az apa betántorog ilyen "én részegen"-léptekkel a kislányhoz. Csodával határos módon a kislány nemhogy meg sem ijed, egyenesen örül annak, hogy zöld arcú, dülledt szemű, tántorgó nácizombik mászkálnak be a szobájába. :-D Az apa meglátja a lány polcán az anyjáról készült képet, majd egy romantikus jelenet keretei közt visszaadja neki a nyakláncot. Érdekes módon tetszett ez a jelenet, bár érzéketlen, lélektelen állat vagyok... :-D
A lány lepacsizott az apjával. Ilyet még életemben nem láttam. Egy horrorszerű filmben sem láttam olyat, hogy egy ember önszántából lepacsizzon a gonosszal, az ellenséggel. És nekem már hiányzott egy ilyen film. (A legtöbb filmben, tudniillik, a gonosznak szurkolok és a valóságban sem túl jó a viszonyom az emberekkel, úgyhogy ez a jelenet szerintem kiváló). Na, caflatnak az utcán, amikor betámadják őket az apa bajtársai. Az apa elkezd ilyen lassú, darabos mozdulatokkal dulakodni az egyikkel. Nekem a TOSepizódok harcjelenetei ugrottak be erről, mint amikor Kirk és a Gorn egymásnak ugranak. Ez az asszociáció méginkább erősítette az érzelmi kötődést a filmhez. A végén a lány egy vödör vérrel (mert mint kiderült, ezek vért esznek) becsalogatja az apukát és kollégáit egy épületbe, ahol a falubeliek megpörkölik szegénykéket. Kedvenc cigijük a PallMall, meggyújtják egy kis napalmmal. :-D

Kicsit fura volt, hogy a szörnyes-zombis dolgokat némi romantikával ötvözték, meg a művészi "ambientkedést" a torokátharapós jelenetekkel, de szórakoztató és szép film lett. Legalábbis szerintem.

A YouTube-i fegyverletétel

Úgy volt, hogy ma is csapatnék egy vérfarkasportyát, de főztem, Zombie Lake-et néztem, meg "szomszédoltam" a másik szobában anyámnál, úgyhogy térváltással elszáguldott az idő. Pedig rám fért volna egy kis fejszellőztetés. Mindegy, majd holnap...
A videók "álcázása" sem bizonyult elég biztonságosnak, kapom a beugatásokat napok óta. Azért kicsit fura, hogy a saját csatornámon nem hagynak azt csinálni a saját videóimmal, amiken a saját orcám szerepel, amit
én akarok... Ha mittudomén, a vén szeszkazán Csörcsillel csinálták volna ezt, akkor ma a német lenne a hivatalos nyelv az egész bolygón, úgy nézne ki ez az átok planéta, mint a Hold az Iron Sky-ban (hogy egy szokásos témájú hasonlattal éljek). :-D Röhej!

Tegnap kicsit elöntötte a vér a fejemet, de csak annyira, hogy még tudjak döntést hozni. Idáig azért toltam ezt az egész vloggerkedést, mert jó volt ingyen kidumálni meg -ökörködni magam, örömmel töltött el fiatalságom dokumentálása. De az utóbbi hetekben-hónapokban már gyötrelem volt az egész. Azon rettegni napi szinten, hogy hány értetlent kell helyrerakni meg bannolgatni. Tudom, hogy "Akkor nemesbé a lélek, ha tűri minden nyűgét...", de az én idegeim nem Dead Snow-s zombibelek, nem lehet rajtuk sokáig bandzsa-jumpingolni. :-D Nincs az a szögesdrót, ami be ne rozsdásodna egyszer.

Ha már egy hobbi inkább nyűg, mint öröm, akkor le kell állni. Gyáva, de logikus módszer. 

Ez nem megtörés, az lenne a megtörés, ha folytatnám és hetekig azon siránkoznék, hogy ezek a férgek nem hagynak élni.

Az értelmesebb nézők találnak más videósokat, esetleg azoknak a humoristáknak a bohózatait, akiken magam is nevelkedtem, valamint én is találok magamnak új hobbit. Bélyeget gyűjtök, lepkét vadászok, feltalálom a rák ellenszerét, vagy kiborgvérfarkas-sereget tervezek és kivitelezek, és megdöntöm velük a kormányt... :-D

Én is megcseszhetem a becsületet meg a hűséget az ellenség fegyverei ellen, úgyhogy inkább kiszállok. Magyarországon ugyanis a "videónapló" szó jelentése olyan szinten ismeretlen, mint az apácazárdában a fitymacsattogás. Megpróbáltam kicsit eltúlzott lazasággal a szexista, pornón szocializálódott, "csak a Maya Gold-kinézetű nőnek van életjoga"-világ ellen egy egyszerű videónaplóval "harcolni", sokat ökörködtem, de azért néha voltak értelmes gondolataim is (gondolok itt a filozofálós videóimra, meg a néhány közéleti agyfejtésemre, pl. a svéd kisfilm ügyében), de itt még mindig a kinézetem és a lazaságom böki a csőrét az értetleneknek. Én nem azt akartam, hogy mindenki elfogadjon. Annyit akartam, hogy akinek tetszik, az nézze, akinek nem, az meg hanyagoljon. 

Nem vagyok hippi, de a békességért vállalom, lemondok egy hobbimról, a maroknyi IQ-val rendelkező nézőm szórakoztatásáról, mert már rohadtul nincs kedvem azon görcsölni, hogy ma éppen hányan kötnek belém. 
Vlogger voltam, nem fotelnáci. Videózásra képeztem ki az idegeim, nem névtelen idiótákkal való online vitázásra. Lázadó punk vagyok, nem bonehead "mártír", akinek a balhézás az élete.

Megkaptam arcba, hogy hazug és gyáva vagyok, jó, hogy nem nevezett romulánnak az egyik értetlen. Kérdem én: ha az ő anyját mondjuk egy agyvérzés miatt szanatóriumba küldenék, nehogy túlpörögjön, azt' elpusztuljon idő előtt, akkor őt is gyávának és hazugnak titulálná?! Belerúgna földön fekvő rokonába, felmenőjébe, a saját vérébe? 

Különben is, aki tényleg szerette a videóimat és nagyjából meg is értette a személyiségem, az elfogadja a döntésem. Aki meg rühellt, de mégis nézte, az meg egy mazochista turhadék, járjon inkább dominához aláztatni magát! :-D 
Inkább élek civilben szabadon és boldogan, minthogy élőegyenes adásban felrobbanjon a fejem Tube-on. 

Kész, befejeztem a videózást, ez már végleges. 

Amik még élnek:
-Az itteni blogjaim dokumentációs célból,
-A frászoldal filozófiai-és humoros dolgaim dokumentálásacéljából,
-A martial-projektem tervezete (bár még kísérleti szinten sem értek a zenéhez).

Nem tűnök el teljesen az éterből, csak a bunkók közül dobbantok, nekem nincs arra energiám, hogy olyanoknak magyarázkodjak, akik azt sem tudják felfogni, hogy a páncélzatot többnyire miért valami fémes anyagból készítik el. 

2013. december 28., szombat

Mindenki mindenki ellen

Az internetet, jelentem, elfoglalta az ellenség. Próbáltam visszavonulást színlelni (nemlistázottba vágtam a videókat), de a pofájuk mérete már-már lekörözte a bécsi kaput.

Persze, megint ők a hősök, én meg az undorító féreg... Hát mi van itten, kéremszépen, modern kori Anna Frank-történet?! Üldözik azt, akinek csak annyi bűne van, hogy gördülékenyen és balhémentesen kíván videónaplót vezetni.

Magyarellenes tetűnek fogtok tartani, de a magyarok többsége nem érett a kommunikációra, ezért nem képesek rá normális hangnemben. Pedig aztán a kommunikáció az ősember egyik első "találmánya" volt: vészjelzések, munkaerő összehangolása, sőt, más világokkal is kapcsolatba léptek. És a magyar még ehhez, a legprimitívebb "trükkhöz" is fejletlen.

Ég a pofám, mert ilyenek közé kellett születnem, de legfőképpen azért, mert még nem sikerült annyira szétinnom az idegrendszerem, hogy a legkisebb bunkóskodástól agyvérzést kapjak, azt' megdögöljek, MERT MÁR UTÁLOM AZ ÉLETEM. AZ ÉLET KÍN.

Persze, egyszerűbb lenne, ha kidühöngeném magam, vérben forgó szemekkel, üvöltve küldenék el mindenkit a jó fotelforradalmár romulán anyjába, de az nem old meg semmit. A magyarok, ha másban nem is, bunkóskodásban világelsők. Ahogy egy kabaréban hallottam:"Ahol huszár van, ott háború is van." Ahová ez a szerencsétlen nép beteszi a lábát, ott balhé lesz.

Mindenki mindenki ellen...




2013. december 27., péntek

Amikor elönt a vér...

Süssfel, nap,
Fényes nap,
Mo'nIQ Hadnagy a Jutubon
Agyfrászt kap...


Ha az ellenség sokat foglalkozik velünk, akkor valamit jól csinálunk...
De én az Art of war-os taktika híve vagyok, "Győzni fogok, de nem harcolok...", szóval megint elöntötte a fejemet a vér.
Ha az ellenségeskedésnek, a balhézásnak véget akarok vetni, akkor amandavekra kell vágni a videónaplót. De ha a videónaplónak vége, akkor az értelmesebb nézőkkel tolok ki, akiknek kifejezetten tetszik az alternatív humorom. Meg persze magammal. Büszkeségről, harcosi szemléletről prédikálok, közben kapitulálok egy komolytalan "csatatérről" ? Há' milyen munka ez?! Itt vagyok megakadva.

A frászos oldalon kéne csak publikálnom a cuccokat esetleg, YouThule-on meg bevágni mindent nemlistázottba? De az meg olyan áttekinthetetlen beállításilag, mint a nyű, meg ki tudja, milyen nyálverő tetvek láthatják a keménymagosokon kívül. Meg aki féreg, azt egy bann nem fogja megállítani, visszajön fantomprofillal.

Én megyek itt a világ ellen, de ki tudja, meddig. Aki ilyenre vállalkozott, az ciánkapszulával a torkában végezte. Buzdította népét, hogy segítsék, mellé is álltak, sőt, mögé, követték...Csak, mint tudjuk, az ellenséggel az a baj, hogy mindig többen vannak. Hiába agykontrollozta bele a népbe, hogy "Mein Ehre heisst Treue", a hajukra kenhették a becsületet és a hűséget az ellenség fegyvereivel szemben.

Na, én is kb. így vagyok. Durvának tűnhet a hasonlat, de amikor többször kijelentettem, hogy nem akarok balhézást, akinek nem tetszik a pofám, hagyjon békén a francba, de ezek után is megy a foskavarás, az elég érdekes képet fest az emberi faj értelmezőképességéről. Akinek meg annyi esze van, mint egy marék bélgáznak, még büszke is rá, sőt, kötekedni próbál.
Azt hittem, én vagyok a legnagyobb gátlástalansággal megáldva, hogy obszcén kifejezéseket használok, meg laza vagyok, mint a Riga-lánc, de nem. Az emberi faj legalja annyira tiszteletlen és pofátlan, hogy nem bírja befogni a kukileső, lepcses pofázmányát, ha a fejében olyan sötét van, mint az ördög ánuszrózsájában.

Addig oké, hogy kinézet alapján nem vagyok a kedvencük, hogy szépen fejezzem ki magam, de akkor mi a cempeszobában felneveltetett, mocskos, tetves, rabló Mari néninek kíváncsiskodnak bele a dolgaimba?! Ezt nem fogom soha megérteni, mert nem vagyok én a "Zs...vadász" a Brigantikból, nem tudok a "patkányok" fejével gondolkodni. :-D


2013. december 26., csütörtök

Jelentem, ha nem tetszene elrontani a poént...

Tegnap nézegettem egy kis humorkodást, hogy be ne fásuljak, mint a káposztatorzsa.
Ennél a bohózatnál olyan röhögőgörcsöm lett, hogy megnyákosodott a torkom. :-D Főleg, amikor belebakiznak.:-D


Mondjuk láttam egy másik jelenetüket is, amiben a Boncz elsüt egy szóviccet, a marha Markos meg nem bírja, elfordul, azt' beszakad. :-D Jobban beszakadtam a szakadásán, mint a viccen.
Mondjuk a hétvégén nagynénémmel is alkottunk, Voice Changer-re böfögtem fel néhány hülyeséget és mókushangon lejátszottam, a nagynénémnek meg patakokban folyt a könnye. :-D

Szántusz lúpusz dominum!


Megint elkezdtem pár Powerwolf-dalt bőgetni.
Tíz-tizenegyedik környékén Rábán a kollektívámmal kullancsot gyűjtöttünk, akkor hallgattuk őket sokat.
Julis mindig követelte, pedig ő a másik oldalt, a vámpírokat "képviselte". Saját magának leszedni lusta volt, meg nem is igen ért hozzá, úgyhogy én voltam a Powerwolf-felelős. :-D Hát igen, aminőségi powermetál a közös hang. :-D
Szeretem az ilyen hangzást, az énekeshangja olyan "ismerős valahonnan" (majdnem olyan, mint a Joakimé), tetszik, hogy tematikusak (farkasosdi, vallási dolgok), energikus és művelt zenét csinálnak.

Mondjuk a túlzott vallási elem-használat nekem kicsit fura, de kárpótolnak az olyan dalaik, mint a Werewolves of Armenia, amik már-már csatametálnak számítanak az én értelmezésem szerint. :-)

Most ezt bömböltetem, sokadszorra:




2013. december 24., kedd

Ő volt ő

A Van Cantosok maguk játszották a szerepeket. Többek között A CSAJ VOLT OZZY. :-D Furán hangzik, de megnéztem a making of-ját a cuccnak, mondom: anyád. :-D
Ez a srác volt a Jocke, először, amikor laptop híján mobilról néztem, alig vettem észre a különbséget. :-D

All together: Noch ein Bier!

A mai nap tökéletes. Egy délelőtti ökörködés fadíszítés címszó alatt, főzés, utána kis punnyadás, kajálás... Az Iron Sky-osoknál is láttam egy agyrágó képet, egy figura a filmből mikulássapkában, mellé odavésve, hogy "Merry KRIEGsmas", a kép leírásában még a "Happy New Order!" is szerepelt. "Töte mich und iss mein Hirn!"- ahogy Lindemann mondá...
Délután egy pohár bor mellett Brigantik-sasolás. (Na Geri haverom már keresné az összefüggést a film tartalma és a sasol ige közt, ami ugye egy ősi szimbólumot tart a lába karmaival). :-D A filmen jókat röhögtem, voltak benne érdekes jelenetek. Pl. a főgonosz  Mardel-röhögése, amikor a Nemzet büszkesége c. művet sasolja, melyben egy embere halomra darálja az ellenfeleit. Ugye amikor valamin beszakadok, mint az atommag, akkor én is ilyen hangtartományokat eregetek, csak én egy kicsit még fuldoklósabban, meg hosszhabban. Még videóban nem volt, mert ilyen produkciót többnyire csak a haverok ökörsége tud kiváltani belőlem.
Mondjuk talán a Frontál kombány címűben volt egy kicsi, de jól kitartott sípolós-fuldoklós Mardel-röhögést csak azok hallhattak tőlem, akik kiérdemelték valamiféle, a humor területén tanúsított hőstettükkel. :-D

Most meg böngészgetek... Ezt néztem meg éppen, elég fárasztó dolgok mennek benne. "Az_Isten" álló répával (vagy valamiféle gatyájába helyezett tárggyal az erekció látványát keltve) énekli a Ghost Divisiont (az első dal, amit hallottam tőlük), a koncerten a Gott mit uns!-t Noch ein Bier!-ként tolják, ugye a németeknél bevett szokásuk a Noch ein Bier! (Mégegy sört!) "csataüvöltéssel hergelni a közönséget. :-D Nálunk a pálinka és a csöcs szavak a divatosak. :-D

Ég az agyam a sok hülyeségtől.

Elcseszték a Kraftot.

Bizonyára többen ismeritek az utóbbi pár év egyik legvitatottabb játékát, a Minecraftot. Sokan túl gyerekesnek találják, míg mások a kreativitás kiélésének legbrutálisabb metódusának.

Na, ugye tavaly március óta most lett feltámasztva poraiból a laptop, ami elviszi a játékot, mint Gazsi a rezet. Viszont van egy kis baj. Nem elég, hogy a regisztrációval kellett töketlenkedni, ugyanis fütyülte küldeni az igazoló emailt, ráadásul korlátozott is lett. Másfél óráig van lehetőségünk tolni a kraftot, püfölni a pixeleket és seggberugdalni a krípereket.

Amikor utoljára toltam, akkor teljesen ingyenes volt, még regelni sem kellett. Akkor élvezettel toltam, de most valamiért mintha undort éreztem volna. Szívtam egy órát a regisztrációval, letöltéssel, Javával, minden fossal, erre kapok egy lekorlátozott hugyot. Sehogy sem tudom a régi korlátlan offline módban használni, hogy esnék a nyakába annak, aki ezt így kitalálta!

Oké, hogy a fejlesztőknek is élniük kell valamiből, de elég sokan megvették a játékot, meg a játékkal kapcsolatos majomkodást. Pólók, bögrék, figurák, meg a bánat tudja, milyen kramancok...

Ez volt az első nem-FPS, amit szerettem tolni, erre lekorlátozzák...

Badabumm, madafaka!


Szeretem a különleges zenei megoldásokat. Van egy akapellametál-kollektíva, a Van Canto, akik egyszerre tudnak minőségiek és energikusak, kifinomultak és vadak lenni. Még tavaly figyeltem fel rájuk, "nem fogjátok kitalálni", melyik feldolgozásuk miatt. :-D "P" az eleje, "rimo Victoria" a vége.

Tegnap láttam ezt a beharangozó klipet (megint lesz valamikor asszem', új albumuk), gyönyörű lett, jól összehozták. Történetileg és kivitelezésileg is odaver.
A történet röviden: valami baromarc nem tud gitározni, amiért a hangszerét hibáztatja (szerintem aki kreatív, az egy cipősdobozra csavart dróton is Hendrix-i szólókat tud csapatni, de ez most lényegtelen). Nekiáll kémiázni, létrehoz egy ilyen sötétzsarus, öltönyös bűnöző klónhadsereget, akiket elküld a rock/metál legismertebb és legjobb alakjainak próbájára, hogy lopjanak nekik hangszert. A metálarcokat alakító fazonok nagyon el lettek találva, mint amikor a mirigyes Zoli Marsi Anikónak volt maszkírozva, ha nem tudtam volna, hogy az Mirigy-show, azt hittem volna, hogy az tényleg a Marsi. :-D Na, először Ozzyékhoz látogat el egy ilyen öltönyös pöcs, ugye megy a Paranoid akapellaverzióban, utána a Metallicára száll rá egy, végül szegény Joakimékat fosztja ki egy ilyen fehérgalléros tapló, hű társától, Pärtól elorozza a négyhúros jogarát. Van Canto-ék meg nézi a tévét, ahol mutatták, hogy a zenészeknek a tökük kivan, nem tudják tolni az ipart. Hőseink felkerekednek, hogy halált hozó hanghullámokkal szétzúzzák a klónokat, betörnek a főgonoszhoz, belelökik a klónozógépébe, ahol természetesen megdöglik, felmarják a hangszereket, majd visszatolják a jogos tulajokhoz. :-D

Aranyos klip lett. Ez is azt mutatja, hogy az a zene, amit érzéssel csinálnak, nem gonosz, sőt, egyetlen célja van: adni. Sok konzervatív trúkereszténynek meg kéne mutatni, hátha megváltozna a véleményük a metálról. :-D Na, jó, nem, minden zene a maga rétegében üt.



2013. december 23., hétfő

ÁVH-megoldás

A Nagy Törlés után úgy voltam, hogy jó' van, visszajövök "a vessző közé bárdnak", azért a pár elvontért, akik bírják a szövegelésem, meg kíváncsiak a véleményemre. Páran meglátták a lényeget, ők kérték még nyáron, hogy toljam vissza a belem. Mivel ők nem ártottak nekem, tisztában vannak az értelmes kommunikáció szabályaival, nem akartam velük kitolni, mert nem része a programomnak a becstelenség, képtelen vagyok rá. (És még büszke is vagyok a becsületemre, amit sokan tévesen nagyképűségnek értelmeznek).

Ma összedobtam a szombati mulatásról pár képkockát, amit direkt nemlistázottba toltam, hogy azok, akiknek a becsület mellett a humorérzék sem erényük, nehogy véletlenül felidegeljék magukat azon, hogy kedvenc ellenségük bemattolva ökörködik a haverjaival. A videó linkjét a frászra tettem ki, ugye ott kommunikálok a Maggal. Erre valami neandervölgyi elkezd ugatni a kinézetemről. Válasz nélkül kibannoltam, mint a macskát. Eggyel kevesebb.

Nem azzal van a gond, hogy beugatnak, hanem az, hogy ÁVH-s módszerekkel akarnak hősnek látszani. Addig nem az én problémám, amég engem nem kevernek bele, de mivel akaratlanul én lettem a becstelenségük platformja, sikeresen elérték, amit akartak: kivan velük a tököm.
Kipécéznek, megpróbálnak belémkötni valami irreleváns pöcsömséggel. Ha hatalmuk lenne, szerintem már Szibériában törném a követ csak azért, mert a kinézetem nem felel meg nekik.

Azt nem értem, hogy akkor mi a triplavének néznek. Én se nézem/hallgatom annak a rajongóit leturházó majomgyereknek a klipjeit. Rühellem azt a majmot. Mégsem megyek a csatornájára vérvörös, habzó pofával verni a klaviatúrát, mint kommunista politikus a cipőjével a pódiumot, bakker! El tudok nyugodni a seggemen, tudok a magam dolgával foglalkozni. Az, hogy kiraktam a fejem az internetre, nálam egy "művészi" akció, vagyis inkább amolyan "politikai küzdelem". Vannak, akiknek a világbéke a fő céljuk, nekem elég lenne, ha a magyarok lenyugodnának. Annyit szeretnék közölni ezzel a szétbutított országgal, hogy jogom van a boldog élethez, és élek is ezzel a jogommal.

Eléggé türelmes vagyok, hogy a Törlés óta bírom, de már kezdem unni az értetleneket. Nem a beugatásuk fáj, hanem az ostobaságuk. Meg az, hogy én vagyok a felelős azért, mert nem tetszik nekik a pofám. Hát fegyverrel kényszerítem a férgeit, hogy nézzék?! Nem. Akkor meg húzzanak a puttonyba, ha nem tetszik nekik! Ja, hogy az ilyen alap logikához is ész kell...? De akiben ennyi logika sincs, az hogy bírt fennmaradni? Még mindig az anyja (vagy az apja) szoptatja?!

2013. december 22., vasárnap

Hóba ébred nóta innndul!

Kilencedik, tél, Outpost-függés, kornyikálós T-Homi-reklám, attól a daltól is kivolt a nép töke, mégis mindenki azt üvöltötte. Engem kifejezetten irritálnak a lassabb tempójú, szépnek hazudott kornyikálások, én valami biológiai csoda (inkább csapás) vagyok, engem nem lehet meghatni "romantikával". :-D

Na, ennek az első két sora akkor született meg. Ma reggel írtam tovább, a szöveg lényege, hogy a reszketős betörők, meg a tévécsatornák gusztustalan, ezerszer látott nyálai helyett karácsonykor is hozom a formám. Nem mintha a kedvenceimet nem néztem volna rongyosra az évek során, de a kedvencek sorsa rongyosra nézés.
Na, akkor ahogy az Isten mondaná: "En-två-tre-fyr"

Hóban ébred a Helyőrség,
Minden zombi vicsorog rád.
Tud-e mást is szörnnyé tenni
Ez a mágneses világ?

A Dead Snow-ban látsz egy arcot,
Ami véres és rohad.
És akinek ez nem tetszik,
Szüljön sünt, szopjon lovat!

Jut még bárkinek
Doomtroopertől két rúgás,
Reszketők helyett,
Ha másra tojsz, ezt nézd, komám!

Hóban ébred a Helyőrség,
Minden zombi vicsorog rád.
Tud-e mást is szörnnyé tenni
Ez a mágneses világ?

Körbecammogsz,látsz egy bunkert,
Mit a napfény elkerül,
Ha kijön majd ott az ellen,
Minden élő elterül.

Jut még bárkinek
Doomtroopertől két rúgás,
Reszketők helyett,
Ha másra tojsz, ezt nézd, komám!

Az igazi jó film a rossz film.

Elkezdtem szedni a Brigantikat. Néztem alatta a kommenteket, a széljobberek "hányadék amcsi-zs... film!" böfögését a kulturáltabb réteg "jót röhögtem az ostoba jobbosok kommentjén!" riposztja követte.

Az tény, hogy nem a világtörténelem legjobb filmje (mert azt úgy hívják, hogy Sabi' koncertfelvétel, hehe), de szórakoztató, néhol humoros alkotás lett. Azok közül, akik kritizálják, sokan nem látják a lényeget, ugyanis attól, hogy az amcsik szemszögéből mutatják be a FIKTÍV történetet, még az amcsik a "rosszarcok". Megskalpolnak, szétvernek, ólommal megszórnak mindent, ami mozog, azt is, ami csak reszket. Ez hol "megint az amcsik a hősök"-effektus, bakker?! Egy hős majd hobbiszinten skalpolgat, meg hentel, nem?
:-D

De ebből is látszik, hogy a jó film az, amelyiket a legtöbb kritikaéri. Ami felkavarja az állóvizet (főleg azoknál, akik nem értik a lényeget), de van egy kis mögöttes üzenete is, bár az üzenet nem létfontosságú. A lényeg, hogy kijön a készítők egyéni művészete, nem olyan tömegnyomort gyártanak, amit mindenki szeret, hanem valami alternatívat. A Szerb filmet -ami az egyik személyes kedvencem- is szidták, mint a Bokrost, mert "túl durva". Hát mit vártak egy exploitationtől ezek az önjelölt kritikusok, tüllszoknyás angyalkákat felhőkön ugrálva? XD
A film olyan, mint a festészet. Lehet erőltetve tömegcikket produkálni, de abban semmi egyéni nem lesz. Sokaknak csak annyit jelent az egyéni alkotás, hogy akkor, ha az ismertebb festők (kubisták, fóvok, dadaisták, egyebek) realistán dolgoztak volna, akkor rövidebb lenne a művtöri-anyag, oszt' jónapot.

Lehet, nagyképűnek fogok tűnni (megint), mert szerintem intelligensebbek azok, akik egyedit alkotnak (ami lehet bármennyire elborult és szürreális), és azok a fogyasztók is, akik inkább az alternatív műveket szeretik. Engem ki lehetne kergetni a Föld légkörén túlra egy tömeggyártott "romantikus vígjátékkal", de pl. a Szerb filmet kiválónak találom. A következtetést mindenki levonja a saját agyával, egyedien.

2013. december 20., péntek

Emberszezon gazdagoknak

Hallgattam néhány Ska-P-dalt, és filozófiai jellegű gondolataim ébredtek. Tudom, f@szagyerek vagyok aztán én is, hogy Ska-P-t is hallgatok néha (aki ismeri a szövegvilágukat, meg engem, annak leesik, hogy mé' mondom ezt), de igyekszem a saját skatulyám oldalát is szétrúgni. A punk részemet is el kell látnom néha.
:-D Martial EBM meg balos ska, tudok élni... :-D

Na, a Welcoma to hell-t hallgattam, ami elméletileg egy ártatlanul halálra ítélt fazon utolsó napjáról szól, akkor vágott pofon képletesen a felismerés vasökle, hogy akinek eléghatalma és pénze van, akár ölhet is, következmények nélkül. Az ember eredetileg nem másik emberek legyilkolására lett programozva, mert az élet jó is tud lenni (feltéve, ha nem a bányászbéka segge partját látjuk, ha felnézünk az égre), és életet elvenni taplóság. A probléma az, hogy mindenhol (még a természeti népeknél is) van egy rangsor, a vezetők pedig bevédik magukat pár harcossal, vagy a modern országokban testőrökkel, mint amilyenek a politikusok seggszerű feje fölé esernyőt tartanak egy esetleges tojászápor során. A vezetők be vannak tojva. Ahol megölhetik a vezetőket a nép tagjai, vagy ahol a vezető seggnyalói/harcosai ölhetnek is akár, az nekem kicsit fura.
A másik dolog a kivégzés. Részben egyetértek vele, de csak akkor, ha bizonyított, hogy a gyanúsított ölt (sitten rohasztani egy gyilkost, államkasszából etetni...?). Ha nincs rábizonyítva, vagy rá van bizonyítva egy kisebb ügy, mittudomén, bolti lopás, nem öletném meg.

Akinek elég hatalma van, meg pénze, annak mindenhez van joga. Mondjuk kíváncsi lennék, milyen lenne az ország, ha én vezetném és végre nekem lenne jogom mindenhez, sőt, élhetnék is a jogaimmal... :-D Bár arra is akadt példa, hogy valaki az egyik rendszerben vezetővolt,a következőben már bitófán lógott...

Szöveg: Csillagkapu-csínó

Amikor a szöveg íródott, megnéztem pár CSK-részt, hogy más sci-fi-vel is ismerkedjek. (Apám régebben, amikor a Vörös Kettesen adták, rá volt függve, így ragadt rám pár kifejezés régről is), valamint az egyik Sci-Fried-dal, a PX75309, vagy mifene is ilyesmi témát dolgoz fel, igaz, nem ilyen elborult módon.  Én meg akartam valami újdonságot, hogy ilyen sci-fi szöveg, meg abszurdság. A Warp11-nek is szabad a piálást meg a kufircot Trekker jelleggel párosítani. :-D Azt hiszem, a "Tok'ra torka" és a "Tealc kukaca" részek adták az alapötletet, és jött a többi baromság, pl. a Csulák és a csula szavak hasonlósága, az O'Niel-t alakító színész másik szerepe, a McGiver karakter, meg hasonlók.

A teljes dalban találhatók improvizatív beböfögések is, de jöjjön most a csupasz szöveg...:

 Begyulladt a Tok'ra torka,
Megakadt rajt az uborka,
Helyzete nem fordult jobbra,
Mert felkerült a Redtube-ra.
Tealc nagy arc, a szemein látszik,
Kicsit perverz, a kukacával játszik,
Mer' a Jaffa gonosz, a Jaffa ramaty,
A rendszeruraknak jaffajamaty!

Ez a Csillagkapu-csínó!
A Csulákon lesz majd kaszinó,
Oda járunk zsugázni,
Meg nagyokat csulázni!

Egoista goauld mászkál az erdőben,
Azt mondja, "kREE!", azt hiszi, ő az isten.
O'Niel menekül, akár a McGiver,
Pedig megy neki minden manőver.
Ma nő ver, eddig magának csapkodta,
A Samanta Carter a tökeit leszopta.
A Deniel Jackson egy értetlen kocka,
Meglát egy botfegyvert, magát összefossa.

Ez a Csillagkapu-csínó!
A Csulákon lesz majd kaszinó,
Oda járunk zsugázni,
Meg nagyokat csulázni!

2013. december 19., csütörtök

Éljen a győzelem!- mondta a vesztes.

Na, elkiabáltam a szombat-dolgot... :-/ Julis törölte magát, de annyit se mondott előtte, hogy bükkmakk.
Pont rá akartam írni, hogy akkor hogy lesz, erre nincs meg a profilja.
Ugye neki van a legjobb koordinátor-képessége, meg a legnagyobb szája a csapatból, ha őt nem tudom elérni, akkor ugrik az egész. :-/

A jó szervezői képességek mellé azonban nagyfokú érzékenység is párosult, lehet felhúzta magát valaki miatt, azt' azért törölte magát. Én mindig próbáltam lelket ordítani, vagy -ökörködni belé, ha agykukit kapott. Tegnap is voltak gondjai, én megpróbáltam mindent, hogy dőljön le bedugott füllel, nyugodjon meg, legalább egy barátja tanácsára, de úgy néz ki, erősebb a duzzogása, mint a kitartása.

Pedig rám kellett volna hallgatnia. Ismerjük egymást annyira, hogy megbízzon bennem. Esőben, fagyban, dögmelegben, mindig bementem, amikor hívott, amikor pasigondok voltak, én voltam az első, aki ott toporgott a Rábánál, meg hívta őket, hogy "hol a tökömbe' vagytok má', megjön a nyugdíjam, mire ideértek, pedig én lassabban sétálok!"  Sokmindent megértünk... Valami tajtékzó, részeg hiperpigmentált elől "menekültünk" tavaly év végén, mert az eső elől behúzódtunk egy ilyen kapualj-szerűségbe, az a majomember meg odapofátlankodott (hót' idegen volt amúgy a fazon), azt' elkezdte szegény Julist taperolni meg provokáló kérdésekkel zaklatni. Én meg kilöktem a fejét szerencsétlen haver öléből, és még ő volt felháborodva, hogy ránkküldi a karácsonyi bódék közt strázsáló rendőröket, mert milyen agresszívak meg gárdistanácik vagyunk. :-D

És igen, itt kell hagynia engem, a Rózsikát, a Mariskát, meg a többi ismerősét, hogy véletlenül se tudjuk tartani a kapcsolatot. Oké, hogy arra lenne a telefon, de pénz nélkül a hajamra kenhetem a telefont.

Na, gondoltam, ráírok a Marisra, hogy segítsen szervezni, ugye másodszakmások, a suliban össze vannak nőve. Mondjuk így kínszenvedés lesz... Megvárni, hogy olvassa, megvárni, hogy választ kapjon, megvárni, hogy visszaírjon...

Én meg, ha nem kapok pontosan meghatározott célt és időt, maradok itthol a seggemen, azt' bömböltetem az ilyen helyzetekről íródott dalom, azt a "Régi eszméim lassan beveszik az elmém / E divatos világban már senki nem áll mellém"-himnuszt. Ha javul a hangulatom, akkor meg azt az elborult Friedhof-számot, amire annyira ráfüggtem.

Vicc az egész, ha egy emberen felhúzza magát, az összes barátját bünteti. Nekem is szoktak agykuki napjaim lenni, én is szoktam "duzzogni", de próbálom kontrollálni magam, hogy ne a kollektívám szívja meg. És ezt nem nagyképűségből mondom, hogy "ha törölném magam, akkor ők nem látnának engem", hanem azért, mert én nem látnám őket.


Bajtársak nélkül a humorom sem a régi.

Mivel megint a kornyikálhatnék kerülget, de nincs ihletem írni, a régi szövegeimet böngésztem. Találtam egyet még májusról, akkoriban minden volt: suli, ami egyszerre volt agyfrászkombó és barát-lelőhely (a barátok által ökörségre, fárasztó humorra való hajlam), ihlet, minden.

A szöveg egy sci-fi történetet dolgoz fel, mely rendhagyó módon nem a Roddenberry-féle világ, de még csak nem is a fizikai munkát végző familiárisan hiperpigmentáltak, sőt, nem is egy párhuzamos univerzum antisabatonista Mo'nIQ-ja. :-D A szöveg annyi fárasztó kifejezést tartalmaz, hogy a fejem fogtam olvasás közben, mint Picard, valamint helyenként obszcén utalásokat is tartalmaz, amin természetesen vigyorogtam, mint a fakutya.

Soha nem tudtam megfelelni a földi nőstény-arculatnak... Rühelltem a rózsaszínt, a popzenét, a sztárokat. Kiskoromban sem babáztam. Az öltözködési stílusom is eltér a sémától, a számból meg kilóg a kapanyél... Mondjuk jó elkorcsosultan néznék ki valami mélyen dekoltált, haskilógatós pólóban, alul-fölül folynék ki belőle. Meg kisminkelve... Úgy meg olyan lennék, mint egy bohócot kereszteznének egy buldoggal.  Még iskolai ünnepélyeken is hülyén éreztem magam díszmagyarban, valahogy nem éreztem magam biztonságban a "vértem" nélkül. Na, mintha nem lennék így is elég nőietlen, még fel is vállalom, hogy nem vetem meg az obszcén humort. Beteg állat vagyok, már a Senzo'45-ös posztban is említettem. Az emésztési folyamatok és a szaporodás (azaz a fingás/fosás/brunyálás/rókázás és a töcskölés) témaköre számomra  nem tabu. Nem fogok a ghe'thor kénköves lángjai közt, Fek'Ihr korbácsa alatt elkárhozni, mert kétpofára röhögök egy olyan viccen, amit viccesnek találok. A mai világban már mindenki átműttetheti magát hímből  nősténnyé, nőstényből hímmé, 12 éves gyereket már legálisan lehet döngetni, a sok menőjenő kilógatja a seggét a gatyából még télen is, de egy vaginával rendelkező élőlény nem érdeklődhet a disznóviccek iránt, mert az perverz dolog!

Aztán még én vagyok elküldve a nagyképű, skizofrén anyámba, mert hangoztatni merészelem az emberektől való elkülönülésem, és azt, hogy anélkül is képes vagyok boldogan élni, hogy a tömegemberek kedvéért elfojtanám az őszinteségem.

Na, vissza a szöveg témaköréhez...  Akkor még tudtam fárasztó lenni. Mondjuk a Herby-féle fikarap-pályaművemben is lettek érdekes sorok, hogy "Ettől a Kispál is elBORZad", meg hasonlók, de mostanában haldoklás van. Talán azért, mert rég nem láttam a bajtársaimat, akik mellett merek hülye lenni, néha még rá is kontráznak valami mégnagyobb baromságot. oké, egyedül is merek hülye lenni, de nem annyira, mint velük. Ott megoszlik a felelősség. :-DDD Na, amég tudtam velük találkozni, meg sűrűbben futottam össze a győri rokonokkal is, pörögtem, mint a ganészóró, ontottam a sok ökörséget...  Mondjuk szombaton, ha minden jól megy, tartani fogunk egy kis csapat(le)építést, csak még a konkrét alakulótér és az idő nincs lezsírozva (szokás szerint), ahányan vagyunk, annyifelé akarunk dzsemborizni... :-D Nekem személy szerint a jól bevált Rába-part felelne meg, csomószor csesztük ott a rezet, konzervatív állat vagyok, nem akarok máshova menni... Mondjuk oda közel van a rokonok tanyája is, ahova estére be tudok térni, szóval minden szempontból tökéletes. Ez nem csak egy "csöcskenőcs, rég láttalak, mi van veled, ájulj el"-találkozó lesz, hanem jó alkalom lesz feltölteni a baromság-akkut is.

2013. december 18., szerda

Tanácsok kezdő vloggereknek

Ugyan még messze az év vége, de szeretnék pár tanácsot megosztani a videóséletet illetően, ilyen évértékelő jelleggel.

Először el kell dönteni, hogy mit akarunk. Pénzt, partnerséget és hírnevet, vagy csak kötetlenül dumálni a kamerával. Az előbbihez igényesnek és szerethetőnek kell látszani, egy jobb gép sem árt, ugyanis a gameplay-iparnak van most nagy divatja, ha elavult a géped, vagy nem vagy nagy játékguru, már dőlhetsz is a kardodba. Ha dumálással akarsz némi zsoldhoz és dicsőséghez jutni, akkor kell megjátszanod magad, magadra kell erőltetned egy magát herendi porcelánnak képzelő köcsög szerepét. Ha elég bátor és ostoba vagy, beleköthetsz más videósokba, akiket elmondásod szerint "akkor se néznél, ha fizetnének érte", mégis minden videójukat láttad. Az arcodat sem muszáj vállalni. Egy utolsó, becstelen, sunyi féregnek kell lenned, akkor a többi sunyi féreg szeretni fog.

Ha viszont a videónaplódat videónaplóként vezeted, akkor ne törődj semmivel, egyél zsömlét kiflivel! Tojni bele, szól a zene! Beszélj arról, amiről akarsz, csináld azt, amihez kedved van, élj a technika és a kommunikáció lehetőségeivel úgy, ahogy akarsz, de közben nem balhézol! Légy büszke a külsődre, a véleményedre, minden szavadra, amit kimondasz! Ha már mindenhol kitépik a kezedből a gyeplőt, legalább a kibertérben élvezd ki a dominanciádat, mert jogod van a saját videónaplódban kegyetlen despotaként arról szónokolni, ami épp foglalkoztat. Az a saját territóriumod, a videómegosztó csak egy háttértár. A videómegosztó egy asztal, amihez leülsz a nézőiddel enni-inni-dumálni, hogy mit raksz ki erre az asztalra, szuverén jogod van eldönteni.

A továbbiakban a legutolsó pontra vonatkozik az írás, az önálló, kötetlen videózásra:

Amikor betámadnak a hülyék...
Sokszor előfordult velem is, hogy a kinézetem, vagy a "felettébb nőies" szóhasználatomért (amit én inkább gátlástalan lazaságnak neveznék) betalált pár meglehetősen elmehiányos példány. Folt, hogy napokra, vagy hetekre eltűntem, puffogtam, de nem adtam meg nekik azt az örömöt, hogy vérben forgó szemekkel ócsároljam őket név szerint, mert addig rendben van, hogy lazaságból leanyázom mittudomén, a netszolgáltatót, ha szivat, de vérre menő fröcsögést elvből nem vállalok.
Sárkány ellen sárkányfű, fotelnáci ellen sztálingrádi módszerek! Jéghidegnek, ellenállónak és bevehetetlennek kell lennünk, ha kapunk valakitől egy sértő, provokáló jellegű üzenetet, valami frappáns (de nem túl sértő) választ adhatunk, ha tovább fröcsög, őrizzük meg hidegvérünket és bannoljuk a francba szemrebbenés nélkül, vigyorogva!

Az ellenség lekaszabolva, szedjük össze a sajátjainkat!
Kezdjünk el valami kis közösségi életet, ha már több intelligensebb és toleránsabb nézőnk is van! Egy frászbuk-oldal a legkézenfekvőbb, mert a videómegosztón több a hülye. A frászon többnyire profilkép és n év szerepel, áttekinthetőbb, de ez csak saját vélemény. Ha minden megvan, akkor nincs más dolgunk, mint összeszedni a gondolatainkat, bekotlani a kamera elé, azt' megnyomni a rec gombot.

Nem nagy kunszt a vloggerség. Számomra legalábbis tök természetes. Aki ezen meglepődik, 2013-ban, hogy valaki videónaplót vezet, nyugodtan visszamászhat a barlangjába és elrághat valami mérgező bogyót!
 :-D Én spontán vagyok, mint a magömlés, ráadásul igénytelen és nőietlen is, utálnak is emiatt elegen, de én mégis büszkén felvállalom azt, ami vagyok. Akinek tetszik, annak nyomom a hülyeséget napi szinten, akinek nem, az meg minek nézi? :-D

Ennyi lenne. Vulkáni fegyelem kell, hogy megtanuljuk torony magasból ignorálni a barmokat, de nem elsajátíthatatlan ez a képesség. Akiben van ambíció és kitartás, az nyugodtan ragadjon valami felvétel készítésére alkalmas eszközt, és irány a világháló!

2013. december 11., szerda

A "párzik kutas" zene

Tizedik környékén bőgettük Madafakáékkal ezt a zenét, most megint eszembe jutott..


A zene jó, mert az ilyen ivászatra sarkalló hangulatú folkmetált nem rugdaltuk ki a lejátszónkból, de ami mégjobb, az a sok ordasnagy baromság, amit a szövegébe belehallottunk.
Az egész úgy kezdődött, hogy én belehallottam, hogy "a szilvát el kell vinni a Jusztinak" (az egyik tanárunk volt a Juszti néni egyébként), meg hogy "benzinkút", erre a haver is elkezdte keresni a "magyar" szavakat, mint a "bokaszag van", meg a benzinkutas részre, hogy "párzik kút". Na, akkor egy kicsit ráfüggesztettem magam erre a zenére, majd pár hallgatás után az egészet sikerült úgyahogy kiforgatnom. Néhol még logikai kapcsolat is volt a szövegben, hogy el kell vinni a szilvát (minden bizonnyal szilvaopálinkát) a Jusztinak, a pálinka illata pedig tetszene egy Móric nevű fazonnak, aki épp Jusztival egy légtérben tartózkodik, vagy ugye a kilógó kéz és a köszöntés kapcsolata. :-D
Amúgy eredetileg a favágó-élet nehézségeiről szól a dal. 

Na, itt a belehallott verzió, a tartalomért nem vállalok felelősséget, viszont elnézést kérek érte. Nem célom sem a zenekar, sem a favágók "meggyalázása", csak beleértettünk pár hülyeséget. Tehát:

Hé, Vince, mér' szólsz bele, jaj, meghalt a Vista,
Szaga, bokaszag van, öregem beleverte.
Jó nagy fos kell az útra, na, hé, manó-fos,
De reggel kuki ez a Móric.

Szió, vettem még egy tűt, dekorált a Vista,
De jó, mi az, hogy itt tartunk, ja, párzik kút (vagy benzinkút)
De jó, Szandi, menekülj a pélótú'
Szió, verekedj a fűbe- mondta Barbi.
A kondi jó, de kezem lóg ki, a "Heil Hitler".

Szilvát el kell juttatni a Jusztinak,
A szag a Móricnak tetszene reggel!
Szilvát el kell juttatni a Jusztinak,
A szag a Móricnak tetszene reggel.

Szió, vettem még egy tűt, dekorált a Vista,
De jó, mi az, hogy itt tartunk, ja, párzik kút (vagy benzinkút)
De jó, Szandi, menekülj a pélótú'
Szió, verekedj a fűbe- mondta Barbi.
A kondi jó, de kezem lóg ki, a "Heil Hitler".

2013. december 9., hétfő

És én érzem gányul magam...

Mindig ez van, ha belémkötnek. Még én érzem azt, hogy egy utolsó unter féreg vagyok és pusztulnom kell.

Nem akarok megfelelni senkinek, csak azt akarom, hogy végre akadjanak le rólam, hagyjanak élni. Oké, hogy aki a sarokra áll, azt meghágják, aki az internetre merészkedik, azt meg betámadják, de az vesse rám az első követ, akinek ártottam!

"Üdvözlet a valóságban...!" -mondá Till Lindemann.

Valóság, mi? Jó vicc!
Ilyen valóság nekem nem kell.

Az a baj, hogy meglehetősen átgondolatlan, logikátlan és gyáva módszerekkel próbálnak meg ellehetetleníteni, amivel nem érnek el semmit, csak azt, hogy pár napig rosszul érzem magam, mert tehetetlen vagyok. Felelősnek érzem magam azért, hogy ennyi értetlen hülye él ebben az országban, de nincs lehetőségem megsemmisíteni őket. Mit őket...Azokat! És erre rá fognak menni az ésszel felszerelt ismerőseimmel való kapcsolataim is.  Velük is egyre butább leszek, mert a sok embertestű féreg szépen lassan kiöli belőlem még a maradék bizalmat is.


Nagy az isten állatkertje...

...De az én ketrecemre kirakhatná valaki a táblát, hogy "Az itt látható szörnyeteget, kérjük, ne etessék!"

Sok a provokátor. Délután is kaptam miattuk egy gyors lefolyású agyhúgykövet.

Azért merik ezt megcsinálni, mert tudják, hogy ez a magyar valóság, nem pedig a klingon Birodalom. A távolság és a sündörség megvédi őket, nem kell attól tartaniuk, hogy Ragadozóra pattanok és Bat'leth-et állítok a hátukba.

Most annyi volt a bűnöm, hogy kihasználtam az Ask.DAFEM lehetőségét, válaszolgattam hobbiszinten. Értelmes kérdésre komolyat, logikátlan kérdésre meg foszöld humorosat.
Belémállt egy tera'ngan ganajtúró, hogy nincs egy "lájkolóm" sem az oldalon. Mondtam neki, hogy a lőtéri kutyát sem érdekli a lájkvadászat, mert nem közösségieskedni mentem az oldalra, hanem az alapvető funkciót, a kérdés-válasz rendszert kihasználni, mivel van egy kis antiszociális hajlamom. Erre elkezdett fröcsögni, hogy nagyképű vagyok a semmire.

Na, igen, mint az "erotikus film" kifejezésnél, itt sincs tisztában a barma az általa használt kifejezésekkel. (Oké, vannak kifejezések, amiket én új értelemben használok, pl. az "egy szélsőséges gondolatmenet követőjét" az "ellenszenves, agresszív" jelzők helyett, de ott van logikai kapcsolat is).

Az aztán nagyképűség, bakker, hogy válaszolós oldalon válaszolni merek! Ha egy rockénekes mikrofont fog a kezébe, akkor őt is dobáljam agyon paradicsommal, hogy nagyképű? A rendőr kezéből rúgjam ki a gumibotot, mert nagyképű? A hentest kúrjam agyon egy izmosabb marhalábszárral, mert nagyképű,  mert be mert menni dolgozni?!
Kahless kardja, hát hol élnek ezek, papírzacskóban?!

Büszkék lehetnek magukra az ilyenek, olyan bátran művelik az internetes provokációt, az ország legmagasabb kitüntetését adnám nekik az ilyen a hősies katonai akciókért! Sőt, olvasszuk be a Koronát, abból készítsük el az érdemrendet! :-D /Igen, ez szarkazmus volt/.

Befagyasztottam ezt a profilt is, ugyanis a régit még régebben szétkúrták ezek a "hős szabotőrök", megcsömörödtem az egész oldaltól. Egy újabb kommunikációs csatornát vágtak el köztem és a pár normálisabb nézőm, meg pár haverom közt, de ez van. Az online harcot nem tartom harcnak, úgyhogy nem fogok fényesre nyalt seggű takonypócokkal vitázni, legyen övék a Tube, legyen övék a Frász, meg az Ask, legyen övék az egész internet, váljék egészségükre! ...Hogy Napóleonok lehetnek egy világméretű diliházban.

Nem azt viselem nehezen, hogy beugatnak, hanem azt, hogy nemhogy engem nem ismernek eléggé, de még a saját maguk által használt szavakat sem, de okvetlenül kötekedni akarnak. Úgy akarnak háborúba menni, hogy még a saját fegyvereiket sem tudják használni, de ők a nagy harcosok... És én vagyok a beképzelt! Dobálóznak a szavakkal, mint az idegbeteg Mortyr-mob a gránáttal.

A pokol itt van Magyarba'

A következő témát már reggel ellőttem, most töltődik róla egy videó, de gondoltam, itt is dokumentálom.

Peti a humorral kapcsolatban jelentette ki, hogy Magyarországon nem vevők rá. Aki szeret hülyéskedni videókban, annak érdemes angolul tennie.

Itt ugrott be nekem az Escalator esete. Ők ugyan nem tartják magukat EBM-előadónak, de ha csomót akarunk keresni a kákán, nevezhetjük EBM-nek a zenéjüket, ami nekem kifejezetten tetszik. Még koleszos voltam, szétbömböltettem pár számukat, a Gépek lesztek volt a kedvencem. "Ember alkotta az isteneket, program alkotta az embereket..." Ebben van valami. Az evolúciót felfoghatjuk programként, a genetikai összetétel az emberi fajnál nem túl eltérő, szóval egy adott program "algoritmusai" szerint vagyunk összerakva: négy végtag, egy fej, testszőrzet, belső szervek, egyebek. Az (ős)ember pedig talált "magyarázatokat" ("isteneket) a természet jelenségeire -eső, villámlás, tűz, egyebek. Mégis sokan pont fordítva gondolják, hogy az isten alkotta az embert, az ember meg a programot, mert program alatt csak a számítógépes technológiát értik.

Na, ők is valahol kint tolják külföldön, mert itthol nincs lehetőség a komolyabb elektronikus zenével történő terjeszkedésre. Nem éri meg nekik. Nem csak anyagi értelemben mondom.

Oké, vannak, akik tudnak érvényesülni (pl. a Dalriada), de ők kevesen vannak. Oké, hogy brazil rajongók is énekelték a Téli éneket tőlük, meg több országból üdvözlik őket Tube.on a videóik alatt, de ők csak egy zenekar. Laurát is sok konzervatív rajongó szidta, mert az egyik dalukban (asszem', a Hajdútáncban) károgott, sokan lecseszték, hogy egy nő ne szkrímeljen, mer' az gusztustalan. Az ilyen emberek a pornófilmet bezzeg megnézik, ahol nők orcájára verik az ektoplazmát, az is teljességgel elfogadott és nőhöz méltó viselkedés, hogy alkarvastagságú "karóba" húzzák őket... Nekem kifejezetten tetszett a károgás. Nem vagyok a vödörbehörgés híve, de érdekes volt és valamilyen szinten szép is.

Aki kicsit is kreatívabb a többinél, az itt megette a hosszúcicit. Vagy egy kis rétegnek tolja, amit éppen tol és elviseli a sok negatívkodó, rosszindulatú majmot, vagy eltakarodik külföldre, vagy magába fojtja a kreativitást. És itt már rohadtul nem azért van, "mer' az Orbán csökkenti a béreket", hanem ez a tipikus magyar mentalitás. És évekkel ezelőtt is így volt.

2013. december 8., vasárnap

Pusztul a diplomata-énem.

Ugye sokszor szívom meg lelki akadályok miatt, ami a "kétpólusúság" miatt van. Na, a Föderáció mindenre nyitott, tisztelettudó, kommunikatív, diplomatája-részem már nem bír túl sokáig kitartani. Ugye vannak problémáim a társadalommal, pontosabban antiszociális vagyok. Eleget szenvedtem alsós korom óta, oké, hogy vannak Julisék, akik rendesek, de az összes ilyen elvetemült szabadelvű csak kb. 10-15 ember a hétmilliárdból.

Ma megint rámírt egy ismeretlen emberkezdemény, nem tudtam eldönteni, hogy kedvességből, vagy kötekedésből, mert ugye már lassan a saját szüleimben sem fogok megbízni, nemhogy idegenekben.
Nem ismerem az emberek szándékát, mert sok köztük a batlh'Ha, a becstelenek meg még önmagukat is elárulják.

Rühellem, ha idegenek rámvésegetnek és próbálnak véleményt alkotni, akár pozitívan, akár úgy, hogy üvöltve küldenek el a véreresbe. Ezért van kb. 25-30 ismerősöm a civil frászon, haverok,  meg pár rokon, azt' gémóver. Múltkor, amikor melóztam, akkor is rámírt valami majomember fröcsögve, én meg akkurátus magyarsággal felszólítottam, hogy fosson sündisznót. :-D

 Rühellem, ha valaki azt hiszi, hogy ismer, mert látja a profilképem. Mindjárt visszatöltöm azt, amelyiken az szerepel,  hogy "Nincs profilképem, mert elkobozta a Gestapo", aztán mindenki fingjon Rozsomákot nyitott karmokkal! :-D
Mint Tuvok a holofedélzeten, amikor hawaii ünnep volt és nem viselt színes dudvafüzért. Én is így leszek a profilképpel. Pajzsot emelek magam köré, elhatárolom magam a társadalomtól. Akik tényleg ismernek, azok úgyis látták már az arcom.

Lehet, hogy paranoiás vagyok, meg mindenkiben ellenséget látok, de a "társadalom" tett ilyenné. Oké, hogy fütyülni kell rájuk, jó cseresznyemagos-kukoricás "füttyel", de ha annyira utálnak, akkor mi a veterán NS-hippi öregapjuk csiklójáért nem hagynak békén?! Könnyű provokálni a helyőrségi élőholtat, ha beleküldi a szuronyt a szemükbe, akkor mg vért könnyeznek, hogy jaj, de gonosz...  Ha Hunt nem megy oda kutatni, akkor a zombik nem darálják le a zsoldosaival együtt. Kicsit erős volt ez a hasonlat, de na!

2013. december 7., szombat

A régi időket akarooooom!

...Amikor még pajzán gondolat sem voltam apámék fejében.

Néztem pár Markos-Nádas-féle agymenést, még kb. a '80-90-es évekből, szerintem a hatodik szomszéd is felriadt álmából, olyat visítottam. M ég nálam is fárasztóbbak... Olyan fárasztóak, hogy nyugágy kéne hozzájuk. :-D A népdal-paródiájuknál, amikor valamelyik megszólal, hogy "lekváros lúdtalpbetét", már homályosan láttam, úgy elborította az agyam a röhögőgörcs. Meg volt egy némesés jelenet, három határőr, az idegbeteg, a kielégítetlen és az aluszékony performansza. :-D Az idegbetegnek mindig fegyelmeznie kell a pinahiányos beosztottját, hogy a közönség előtt azért ne vigye el nagyon pajzán irányba a népmesét, az aluszékony meg állva bealszik, szólongatja az idegbeteg, nagynehezen fölriad, de nem tudja, hol tart, sőt, azt sem, hogy hol van épp... :-D Volt még egy estimese is, ha már a meséknél tartunk, az orosz és a magyar nyelv hasonlóságaiból születő abszurd humort bemutatólag. Aztán... Volt egy ilyen önvédelmi fegyveres témakör. Egy műsorvezető, egy szadista rendőr, egy kisebb arzenál... A célszerszámok hatását természetesen a műsorvezető szenvedi el, a végén kap egy kis ólmot az arcába.. Elkezdi a szadista rendőr: "Ezt a fegyvert 2.vh-s filmekben lehetett látni, pl. a jugoszláv "Kicsi, gyere velem aknát szedni!" című filmben..." Ugye, mer' volt régen az a nóta, asszem', a Kovács Katitól, hogy Kicsi, gyere velem rózsát szedni... :-D

Akik ilyen poénokat összehoztak, azok megfogadták a Rammstein tanácsát az Eifersucht-ból: Töte mich und iss mein Hirn! (Ölj meg és fald fel az agyam). Megöltek és megették az agyam. :-D Sajnos csak képletesen.  
Oké, hogy találtak a műfajnak új nevet (stand up comedy), meg új arcokat, de számomra a régi viccesebb. Régen nem volt se netünk, se Comedy Centralunk (utóbbi most sincs, de nem is igen szorulunk rá), úgyhogy a meglévő csatornák műsoraiból volt lehetőség a hülyeség "tanulására".

Ilyenkor mindig eszembe jutnak azok a szilveszteri emlékfoszlányok, amikor ez a szoba, amiben most ülök, nem így nézett ki. Apám cuccai voltak berakosgatva, az ablakban rohadt egy ilyen kazettás-bakelites-hificucc, anyám benn nézett valami nyálat, mi meg apámmal kimenekültünk ide kabarét sasolni. Beeregettük a régi kutyánkat, a Görbét, mer' ugye szilveszterkor hadd ne szenvedjen a durrogástól a szerencsétlen állatja, én meg többet röhögtem a kutyán, mint a kabarén... :-D Érdekes módon Ektórét nemigen szokta zavarni a durrogás, simán horpaszt a kazánházban. :-DDD Amúgy a Görbének meg azért volt Görbe a neve (bár tőlem az is kapott mindenféle gúnynevet, volt minden, még énekes halott is), mert a farka úgy nézett ki, mintha el lett volna törve, ilyen szögletesen görbült, amikor csóválta, olyan volt, mint az ablaktörlő az autókon. :-DDD Szögletesen görbült... Ezt is jól megmondtam.

Fránya december, előhozza ezeket a régi emlékeimet, amikkel az a baj, hogy már tényleg csak emlékek maradnak. Feljönnek az emlékeim, amik arra ösztönöznek, hogy nézzek még ilyen oldscool elvontságokat, amiktől méginkább feljönnek az emlékek... Ördögi kör. Egész hónapban a múltban fogok élni, mint valami istenverte konzervatív, aki lenyomozta a felmenőit az őskorig.

2013. december 6., péntek

Ellenségből ellenséges

Akire sokáig erőltetik az ellenség szerepét, az a végén még a bajtársaival is ellenséges lesz.

Megint kóstolgat az a p'taQ, akit tiltottam mindenhonnan. Valahogy mindig betalál. Ma is próbáltam hárítani, de a második üzenetére még nem válaszoltam (nem is tervezem), nlézzem a semmitmondó vinnyogásait, meg azt, hogy én is emlegessem az ő krematóriumba illő fejét videóban. Van egy regiment nézője, akik vevők az ilyen fotelforradalmár majomemberek provokatív fröcsögéseire, mégis engem cseszeget folyamatosan.

Ezért szopás amúgy a videózás... Oké, hogy vannak ostoba nézők, de már az ostoba videósok is betették a lábukat arra a videómegosztónak csúfolt lepratelepre, mert az utóbbi időben már biza azzá vált, azzá tették.

Szutyok amúgy ez az össze-vissza kapaszkodós Tube-Google kooperáció. Ha Tube-ról kiraktam ezt a golyófogónak is pocsék tetvedéket, már elnézést, mint a macskát aknázni, akkor hogy tud tovább balhézni a Google-cuccon  keresztül? Nincs véletlenül összekapcsolva a kettő? Vagy külön kéne elintézni?

Nem látom értelmét az ilyen más videósok hátán felkapaszkodó stílusnak, mert ez a majom is így lett híres, kóstolgatta Petit, akik Petit utálják, azok úgy sereglettek köré, mint vércsék a forró takonyra. Egyáltalán kinek van szüksége arra, hogy van egy seggfej, aki más videósok becsmérlésével tengeti rövid és eredménytelen életét? Ennyi erőből parlamenti közvetítést is nézhetnének, a maszopos képviselő ócsárolja a fideszest, a fideszes a jobbikost... Bár mondjuk a parlamenti közvetítésben az adok-kapok túl cizelláltan folyik, a provokátor barátunk elmerákos nézői meg csak a szimpla mucsai b**megolást értik.

Mindegy, én megpróbálom tartani magam. A történelemből és a Sabaton-dalokból tanultam a taktikát: hideg leszek és bevehetetlen, a végén úgyis ő veszít. :-D Megpróbálom akkor Google-ügyileg bannolni ezt a pixelgerillát, az engem normálisabb hangvétellel megszólítókat meg a jövőben nem elküldeni a női felmenőjük rizsporos fenekébe.

Na, részemről irány a tollas csatatér... A bálvány ledől.

Békét a Hadistennek!

Majdnem sikerült lenyugodnom a tegnapi dupla agyhúgykő óta, ugye egyrészt a belezősdi-fóbiám, másrészt az ebből adódó gyávaságom miatt. Ülök a gép előtt, gondoltam, rajzolok valami "tipikus Mo'nIQ" profilképet a frászoldalhoz, bömböl a Macbeth, már kezdtem úgy érezni, hogy ez egy tökéleteshez közeli délután lesz...

Erre szabályosan rámtépi az ajtót az, akit ellenségeim egy K-betűs jelzővel emlegetnek. Mivel rühellem, ha a pofámba másznak, főleg rajzolás közben, amég lehúztam tálcára, nyomtam az ajtót, azt' kiüvöltöttem, hogy várjon. Ez is röhej, itt vagyok húszéves fejjel, de se nyugtom, se magánéletem nem lehet. Kimegyek, erre mi a mániája? Megint felhozta ezt a tegnapi témát, elkezdett verbálisan kibelezni. 
Nem mondtam el neki se elégszer tegnap, hogy a rókázás kerülget az ilyesmitől... Visszamenekültem ide a farkasverembe, visszadugtam a fülem, és most nagyon azon küzdök, hogy ne játsszak kisfiút avató rabbit a csuklóm ereivel... 

Most épp a Gotteskrieger (Hit harcosa) megy Macbeth-éktől és azon koncentrálok, hogy jó lenne valami vallási csoport ilyen "rétegéhez" tartozni, öngyilkos merénylőnek lenni. Egyrészt vége lenne az egyéni szenvedéseimnek, másrészt magammal vinnék a túlvilágra pár "hitetlent", harmadrészt lenne végre valami, amit jól csinálok, legalább azok tisztelnének, akikhez tartoztam. 
 

2013. december 5., csütörtök

Francba mindennel!

Na, a fárasztás megvolt a "keménymag-falon", meg az ökörködés egy haverral és egy rokonnal a civil falon így estére, közben bömböl a zene, jelenleg Macbeth. Amúgy találtam egy jó kis dallamos viking-blacket is, az Obscurity-t, ők sem széklettel gurigáznak, pedig aztán a "vödörbehörgős" cuccokat nemigen preferálom.

Most olyan hangulatom van, hogy akár a vödörbehörgés is gyühet, feltéve, ha érthető, ha még olyan nyelven is tolják, amit megértek, az mégjobb. Az energiarothadás hangulata...

Ha már egész délután a Hegh'bat-on koncentráltam, valami értelmet kell keresni az életemnek, hogy a Hegh (halál) előtag feledésbe merüljön a batlh (becsület) mellől.
Pedig reggel milyen bátor voltam...! Tegnap megnéztem este mégis azt az elborultságot, reggel vertem a mellem, hogy én, az őszinteség bajnoka bevallom, hogy miket meg nem nézek. Délután meg bevágott a krach ezzel a közbelezde-témával. Én utálom magam gyávának, gyengének és tehetetlennek érezni. Délután viszont a gyávaság elöntötte az elmém. Tudom, hogy sokaknak az ilyesmi nem jelent semmit, mert a kapitalizmus kiölt belőlük mindennemű érzelmet, de én eléggé szétkattanok, ha megbomlik a lelki egység, amit a barmokon kívül még az ilyen negatív érzelmek (félelem, tehetetlenség) is kitűnő pontossággal előidézhet.  

Terelem az energiákat egész este, de gyenge és lassú folyamat ez... Saját fóbiámból adódó gyávaság miatti halálvágy- biztosíték: 1:0
Hiába bömböl most a Gladiator a Macbeth-től, hogy "...hideg tekintetek félelem nélkül...."

Az emberek rendszerében egy selejtes embertestben aztán van esélye a léleknek... Aztán még olyan luxuscikkeket siratok, mint a bátorság...

Mindegy, próbálok talpra állni.
De nem megy... Úgy érzem magam, mintha valami kivégzőosztag előtt kínlódnék, de a fegyver mindkét végén én vagyok. :-/

Mindig én próbáltam lelket ordítani, vagy -hülyülni a barátaimba, de most magamra vagyok utalva, mert csak én tudom, mi képes rám hatni (a Hegh'bat-on kívül).


A bátorság csak helyzet függvénye

Nyálcsorgatva nézem, ahogy a zombihányás csorog a vásznon, de remeg a gyomrom, meg az okádás kerülget, ha valami vizsgálatra elküldenek.

Nem a haláltól félek, mert az természetes dolog. Az ilyen gusztustalan kórházi légkör öli meg a maradék idegeimet is. Egy csoport nyugdíjas arról trécsel ordítozva, hogy kit hogyan műtöttek meg, vagy beleztek ki, a falakon belső szerveket ábrázoló stilizált képek, ha belépek valahova, verbálisan kipakolják az asztalra az én belső szerveimet is, áhh, fúj.

Klingon akarok lenni. Nincs munkanélküliség, nincs bürokrácia, de legfőképp nincs egészségügy! Ha meg kell döglenem, nem próbálnak meg gyógyszereklkel, mű szervekkel, meg egyéb hókuszpókuszokkal életben tartani. Emberi realitásérzék...

Ha elküldenek vizsgálatra, kirókázom a belem, azt' odaszólok az emberkének, hogy válogassa ki, amit meg akar nézni. :-D




2013. december 4., szerda

Mozibuzi: Senso'45 -avagy pornón függök, én perverz!

Amibe' duda van, az biza pornó! Még a hortobágyi pásztorok hangszereitől szóló néprajzi dokumentumfilm is!

Megint a célkeresztembe került egy film, amit hol erotikus filmnek, hol romantikus thriller-drámának skatulyáznak. Ezért vagyok kicsit gondban azzal, hogy felvállaljam-e, hogy belenéztem. A kultúrkörnek mára vége is szakadt, hazajöttek az ősök, én meg tekintettel vagyok rájuk, nem bömböltetem a süket fülembe emberes kakaón a kánonban-nyögést. :-D Túl konzervatívak, én meg túl punk vagyok. Még akár tényleges pornót is képes lennék iszonytató dübörgéssel nézni, akár állatosat is, ha az érdekelne, de be kell lapulni, ha a ház urai is itt tartózkodnak... :-D

A Senso'45 lenne a kérdéses film, Tinto Brass-tól, vagy hogy hívják... Ő csinálta a Kitty szalonját is. :-D
Érdekes módon a Kitty szalonja nazisploitationnek volt skatulyázva, pedig abban is meghaladta az ötöt az egy főre jutó csöcsök száma. :-D Minő elvontság egyébként ezeknél a feketeinges, macskafogasztó taljánoknál, hogy a háborút, a pusztítást, a vérontást a teremtés folyamatával, a testi szerelemmel és úgy cakkunpakk az erotikával keverik? Már nekem vörösödik az orcám. :-D Fújj, csúnya kufircolós jelenetek! Fújj, csúnya szerelem, muhahaaa! XD

Na, mindegy, akkor az én elmémben ez is exploitation címszóval kerül elraktározásra, az kevésbé hangzik perverznek, mint az "erotikus film". Oké, hogy művészi, drámai, meg tökig van mondanivalóval a legtöbb ilyen film, de aki azt hallja, hogy "erotikus film", annak többnyire az ugrik be, hogy bokáig érő kukacú négerek párzanak lovakkal olyan sebességgel, hogy szinte füstöl a célterület. Az emberek már a saját maguk által kreált fogalmakkal sincsenek tisztában...  

Na, a film. története, amit még csak leírásból olvastam, mert fél órányit láttam az elejéből kb.:
Van egy nő, aki egy vén bunkóval utazik egy kocsiban a régi szép idők végefelé olaszoknál. A nő mindig visszaemlékezik, hogy összefutott egy meglehetősen nőies arcú, csókosszájú főhadnaggyal, akivel viszonyt alakított ki (de közben volt férje a nyanyának, ezért csak lopva tudtak turbékolni, mint két kis galamb.. helyett birodalmi sasfióka, hehe). A végét még nem lövöm le, mert szeretnék még szeretnék egy következménylevonós posztot, miután végigsasoltam.

Hehh, miért nem tudok én is Titanicot meg Anyátok köztöt nézni, mint a többi rendes nyárspolgár...? :-D

"A Győzelem Szent, a hatalom az erő,
Én  már csak ilyen filmekre vagyok vevő..."

Hogy mikor nézem végig, az jó kérdés, mivel holnap megjárom Szodomát és Gomorát, szerencsére nem 120 napig, úgyhogy vagy holnap délután, vagy holnapután rászakadok az adatsorra, azt' kényelmesen végignézem.  

2013. december 2., hétfő

Szavak ölik egymást...

Megint elolvastam pár sort (húsz oldalt) a hanyagul szerkesztett, helyesírási hibáktól hemzsegő fantasyregényből (az okkultizmusos harmadikbirodalmas cuccból), úgyhogy teológia meg filozófia lesz most itt ezerrel.

A könyvben ugyanis többször előfordult, hogy egyik szavával ütötte agyon a másikat a szerző, bár ki tudja, ha tényleg úgy történtek a dolgok, akkor a főszereplők voltak meggondolatlanok. A következő feltevések csupán spekulatív céllal íródtak, a könyvben bemutatott véleményekre válaszolnék.

Az első, amin ma elcsodálkoztam, az volt, hogy mindenki kedvenc megalomániása Jézust árjának tartotta, a Végzet Lándzsáját pedig szintén árja örökségnek. Oké, hogy az emberfeletti erejű és -tudású faj elég harcias természetű volt, de hogy egymásnak estek volna?
A másik: Jézus árja volt, de a kereszténység "varangy, amit legszívesebben a csizmája sarkával taposott volna el", a Biblia ott rohadhatott volna meg felőle, ahol van. Ez olyan lenne, mintha én kijelenteném, hogy "Utálom a Star Warst, de Luke Skywalkert, a hős KLINGONT bírom". Skywalker ember volt, ráadásul a Wars egyik főszereplője, hogy lett volna már klingon a trekben?.
A harmadik, ez már személyes vélemény: azok, akik különböző démoni erőkkel és keresztény ereklyékkel (ráadásul ezeket kombinálva) erősítenék meg önmagukat és seregüket, ne hangoztassák már, hogy "becsületem a hűség", mert tarkón squirtölöm magam örömömben! :-D Becsület, ja, amikor mindenkit magunk ellen fordítunk, de gyávák vagyunk harcolni, úgyhogy imádkozunk a gonoszhoz, hogy rugdossa már herén Sztálin elvtársékat meg az antant kutyákat helyettünk is, mert a mi lábunk a földbe gyökerezett, nadrágunk szárán meg csorog a félelem sárga jele. :-D
Számomra az alfahím, a vezető, a világ uralására hivatott ember ott kezdődik, hogy önerőből, a saját lelki energiáiból építkezve képes uralkodni. Az ógermán démonokat meg a keresztény ereklyéket toronymagasból ignorálni kell, aki nem életképes ahhoz, hogy a saját lelki energiájából éljen, az ne nevezze magát felsőbbrendűnek!

Kedvenc Ragadozóim megöltek...

Raubtierezgetek, ezt a dalt találtam...

A Raubtier... Még Sabatonék mutatták őket, tavaly (vagy tavalyelőtt) közösen turnéztak. Iparias, zúzós metálalap, vadon mélyéről feltörő ordítások, változatos szövegtémák (vikinges hősi utak, klónhadsereg, szerelem, dobermanok, napalmzápor, sarki farkasok, egyebek)...

Beteg állatok amúg, egyszer csak úgy heccből Lady Kaka-számot jammeltek... Tőlük jobb volt. :-D

Amikor megemlítem őket, mindig előkerül az a lázgörcsös anekdota is, amit már mindenki un...

Imádom a zenéjüket, a dal, amit linkeltem, egy szóval írható le: EARGASM. :-D

Nem tudtam, hogy Pär ilyen jól tud angolul...

2013. december 1., vasárnap

Megint kezdődik...

Tavaly Cipő, később a Bakterházból a főszereplő, most meg egy Halálos iramban-szereplő testét hagyta el a lélek.

És megint elkezdődött az, ami tavaly, az eltúlzott részvétnyilvánítás. Félreértés ne essék, nem az elhunytakat szapulom, hanem a sok buta mű-rajongót. Amikor Cipő meghalt, hetekig Republicot bőgettek a csajok a műhelyben telefonról, amikor befenyített a diri szórakoztató elektronika-ügyben (én meg szoptam egy szaktanárit, mert szünetben felraktam tölteni az MP4-em... MP5-öt kellett volna betölteni, azt' megkóstoltatni a csövét pár emberkével ott a suliban). Na, ugye hetekig repült a 16 tonnás bálna a 67-es út felett, de amég élt és virult az énekes, addig torony magasból ignorálták.

Ha a tévé bemondaná az én halálhírem, akkor engem is szeretne mindenki, még az ellenségeim is? Az összehányt "zenéimet" bömböltetnék gyakorlaton hetekig? Esetleg megtehetném, hogy pusztán heccből a Deutschland über alles bömböljön emberes kakaón a temetésemen és senkit nem állítanának elő miatta?
Akkor már vágom is fel az ereimet, hol a késem? :-D

Röhej, hogy ÉL az ember egy darabig, de csak a halála után becsülik meg (azt is csak azért, mert bemondták a Reggeliben meg a Mokkában)!

Ami a másik dolog: naponta halnak meg emberek. Civilek, fegyveresek, gazdagok, szegények, bunkók, jóarcok, a halál nem válogat. Lehet, én vagyok az érzéketlen meg az igénytelen...

Meg ez a sztároknak csontig nyalás, civileknek meg "hú, te, fölrúgom azt a kis ringyót, le se esik!"-hozzáállás. A saját embertársát, a hótátlagos civilt megfojtaná egy slukk hidrogén-cianiddal, de a sztár, meg a celeb, az mindenek felett áll. Oké, én is lenyalom pár ember talpáról a vízhólyagot, mert vannak olyan emberek is, akiket kedvelek, de őket most is kedvelem, amég élnek, és ezt az érzelmet nem a Retek Klub unalmas sztárműsorai generálták.

Emberek, az életnek mindig halál a vége. Nem elég sztárokkal kapcsolatban álszenteskedni, játszani a kedves-aranyos rajongót, a közvetlen környezetünkben élőkkel is jó kapcsolatot kell kialakítani, diplomatikusan megoldani az olyan ügyeket, amiket a többség csak anyázással és hajtépéssel tudna, és ezt a hozzáállást terjeszteni. Szerintem.

Hogy én ezt mennyire utálom!

Amikor van egy zene, érzések és emlékek kötődnek hozzá... Tavaly elszenesedésig hallgattam suliba menet, meg itthol is minecraftozás közben... Na, ez a zene nincs meg sehol. A feltöltő Tube-ról eltávolította. :-/

Egy Központi hatalom-nóta, lehet, régebben már cikkeztem itt róla, de megint eszembe juttatták... És ez elég rohadt egy érzés...

"Csak egy sorszám vagyok a csákány végéééén..." Milyen jó is volt közben vascsákánnyal püfölni a creepereket... Meg amikor tervbe vettem, hogy csinálok színes gyapjúból egy csákányt tartó kezet sorszámmal a karján. :-D Meg akartam összevágást csinálni a minecraftos gyapjúkéz és a Wolfenstein-es őrkutyák felhasználásával...

Oké, lehet, hogy az átlagembernek túl elborult egy olyan dalszöveg Radnótiról, hogy

"Írta a verset, nyomta a rímet,
Őrkutyától kapta a HIV-et...", de én pont ezt imádtam ebben a dalban (mint ahogy a többi dalukban is).

12 éves korom óta Rózsaszín Pitbullt meg Dísztraktort hallgatok, nekem nem idegen az elborult humor. :-D Később meg jöttek olyanok, mint a Prosectura, a Kovbojok, tavaly meg a 'Hatalom.

Lehet, megnézek pár régebbi DVD-t, hátha valamelyiken megvan, de akkor holnap fényes nappal verem a földnek a valagam a templom előtt háromszor örömömbe'...

Önmagunk megértése

Néha vannak ilyen válaszkeresős időszakaim, amikor egy-egy gondolatomra, vagy érzésemre próbálok valami logikus választ keresni. Kisebb korom óta érdekel a "dekódolás", ugye azért érdeklődtem már óvodás koromban a betűk iránt is, hogy "dekódoljam" az újságokban, könyvekben látottakat.

De az elmúlt pár évben egy sokkal misztikusabb kódrendszerre bukkantam: az elmémre. Teljes mértékben meg akarom ismerni az elmém, a tudatom, a tudatalattim, mindent. Bár nagyjából ki tudok igazodni magamon, ismerem a szimbólumrendszerem, de teljes mértékben ismerni akarom magam, hogy ne csak üres szólam legyen, hogy "elfogadtam minden gondolatom és érzésem", mert elfogadni csak azt tudom, amit ismerek. Az elme olyan, mint egy gép, amihez nem adtak használati utasítást, úgyhogy magunknak kell kitapasztalnunk a működését, hogy használni tudjuk, sőt, hogy a használat örömet okozzon (ne csak egy nemszeretem-munka legyen a gondolkodás, hanem olyan, mint amerikai rockernek egy chopper-túra a hatvanvalahányas úton a naplementében).
Az ember a legtöbb dologtól azért fél (vagy azért gyűlöli őket), mert nem ismeri. Oké, az ilyen tériszony, agorafóbia, meg hasonló szépségek nem ilyenek, de...

2013. november 30., szombat

Filmből és zenéből hangulat...

Na, hogy legyen egy pozitívabb poszt is.

Tegnap megvolt a vérfarkas-menetgyakorlat. :-D Készült róla dokumentáció is, melyből vegaszos szenvedés készült ma délelőtt.
Délután megnéztem gépen az összeállítást, szaggatott-lagolt, mintha az élete múlna rajta. Most megnéztem telefonon is Tube-ról (az önimádó szencségemet, de bíztam benne, hogy ott nem szaggat).

Ugye az egyik kedvenc filmem, a Helyőrség (I.) zenéjét vágtam alá, egyrészt a hangulat miatt, sáros-füves-erdős helyen felderítősködés ezerrel...Mondjuk igen világos volt, egy kis kontraszttal meg fényerőcsökkentéssel még rá kellett segíteni a képminőségre. Másrészt ugye két Ramm-album van most meg telón, a Sehnsucht meg a Reise reise, előbbin található az Alter Mann, amiben van egy olyan szintitéma, ami eszembe juttatta a film zenéjét, pedig nem vagyok nagy filmzene-megszállott. Amikor azt a Ramm-nótát hallgattam, kajak láttam magam előtt a bunkert, meg ahogy gurul ki a kocsi a terepre, a főszereplők kimásznak a ponyva alól és elfoglalják posztjukat... Amikor toltam ezt a toportyán-portyát, meg mi mást is hallgattam volna, amikor épp nem kameráztam...? Igaz, a másik albumot, de na.

Jó nagyot kerültem.... Csak már oda is elért az emberiség. Szomszédék horgászni voltak a víz egyik oldalán, én a másik oldalán csatangoltam, nem utánamgurultak Trabanttal?! Mondjuk még szerencsém volt, mert nyáron egymásba ér az emberek fütyije mindkét parton.
Nincs olyan hely, ahol ne lenne ember. Ha az Antarktiszon be ásnám magam a hó alá, ott is be lenne kolonizálva az egész.

Direkt menekülök, hogy addig is szellőzzön kicsit a fejem, meg ne a gép előtt rohadjon a belem, meg egy kis időre ne azon kattogjak, hogy emberek közt KELL élnem, de még az erdőben is a valagamba' vannak...

Legatyásodás, a romulán anyád!

Julis megint szólt, hogy jövő héten csattanni kéne, én meg csak szentségelni tudok, mert le vagyunk gatyásodva szokás szerint, ráadásul tüdőturkászatra is mennem kell megint (remélem, találtak valamit, ami végre amandavekra vág, mert egyre ellenszenvesebb az élet), arra is hogy miből megyek be...?

Elkezdi, hogy akkor úgyis megyek be. Ja, megyek be, de más városba.

Találok egy értelmesebb embercsoportot, akikkel kölcsönösen elfogadjuk, megértjük és kedveljük egymást, de nem tudok velük személyesen kommunikálni. Ilyenkor úgy érzem magam, mint egy borg dolgozó, akit lekapcsolnak a kollektív tudatról, pedig nem vagyok autofóbiás, elviselem a magányt, sőt, szeretem is. Csak akkor nehéz, amikor az osztagom hasztalan könyörög, mert nem tudok bejutni hozzájuk. Az átlagemberek felőlem ott rohadhatnak meg, ahol vannak, de ők...

Átkozott falkaszellem!

Megint én érzem magam rosszul, pedig én tehetek az egészről a legkevésbé.


2013. november 28., csütörtök

A társadalom renegátja


Mindenki azt hisz, amit akar. Én nem tudok már hinni semmiben, mert a hit reménykedés, tervezés, a tervek véghezvitele pedig nem garantált.
Amit a legtöbben értenek hit alatt, azzal fejezném ki álláspontom: ha keresztény lennék, hiába hinnék abban, hogy majd a Mennyben gubbaszthatok halálom után Isten jobbján, mert ahhoz el kéne terveznem, hogy jóként élek, de ha valamit elkúrok, vagy más bekavar, akkor lehet, "véletlenül" megölöm a fél populációt, a gyilkosság (a tömeggyilkosság főleg) pedig belépő a füstszagú, metálbőgetős, kiéget föld talajtextúrás pokolba . 

Viszont amit kezdek elhinni, hogy bizonyos embereknek életében vannak olyan tényezők, amiket sehogy sem tud elkerülni. Ezek a tényezők lehetnek pozitívak, vagy negatívak, bár ezek megítélése relatív. 

Nekem a szakadár szerepe jutott és ezt nem pesszimizmusból, vagy önsajnáltatásból mondom. Már óvodában is különböztem a többiektől,  már ismertem a nagy, nyomtatott betűket, amikor rajzóra volt, a többiek papírt csak simogató stratégiája helyett erőteljesebben színeztem (látni akartam, mire képes a rajzeszköz teljes kapacitáson, SZÍNEKET AKARTAM, nem halvány hányadékot), meg hasonló apróságok. 
Suliban meg kezdődött a balhé, de ebbe nem mennék bele, életem legundorítóbb korszaka volt az általános, bár 7-8. környékére már egy-két nagydumás kölökkel lepacsiztam (mert én is hasonló tulajdonsággal rendelkezem, ezt a mai napig ki is használom a videókban, sokan dicsérik is), de amúgy... A tanárok tosznak mindenre, akár KKK-gyűlés is mehetne az udvaron lángoló kereszttel, minden földi jóval, a neveletlen majmok egymást ölik, az egyik gyerek gengszter, a másik meg idegbajos, megy a foskavarás ezerrel, és erre nem lehet ráfogni, hogy csak gyermekkori útkeresés, mert ez PRIMITÍVSÉG meg NEVELETLENSÉG.  

Középsuliban sem voltam a kollektíva úrnője. Oké, hogy le tudtam pacsizni már a normálisabbakkal (ugye a Julisék), de ott is éreztem azt a "vigyázzatok, itt gurul a szörnyeteg!" -hangulatot. 

Nem nekem való a társadalom. Én is hibás vagyok és a társadalom is. Inkompatibilitás esetén mindkét eszköz hibásnak számít a másikhoz képest, mint az informatikában. 

Kell lennie valami hatalomnak... Ami ezeket az utakat kiosztogatja. Valaki csillogó szemmel rogy térdre a Végzet Lándzsája előtt (majd néhány éven belül csak világméretű összefogással tudják legyőzni), mások a punk lázadás szerint élnek évtizedek óta (mert olyannal is találkoztam tavasszal Pitbullon!),  én meg... A társadalom renegát, kitaszított, szakadár korcsa vagyok. És ezt még mindig pesszimizmus nélkül mondom. Lehet, hogy egy másik rendszerben, egy másik korban, ahol a külső a legutolsó szempont, fontosabb lennék, mint Kahless császár a klingon népnek. Lehet, ha nem a szüleim vére lennék (más géneket és anyagi helyzetet örököltem volna), most a legmenőbb diszkóban hetvenen táncolnának körbe. 
De mivel sem önmagamat, sem a társadalmat nem tudom megváltoztatni, marad az inkompatibilitás, a remetelét. A normálisabb nézők hiába mondják, hogy jó arc vagyok, ha egy fedél alatt kéne velem élni, még Csernus és az az R-betűs nevű fazon, aki a tintapacás kísérletet tolta is BŐGVE ÉS ERET VÁGVA futna ki a lakásból az első nap után. 

Ezt dobta a gép. Oké, hogy nem kéne ilyen beletörődőnek lennem, de ebben a helyzetben az a legjobb lázadási taktika, ha beletörődöm abba, hogy antiszociális vagyok, sőt, büszke is vagyok rá. 

Új Bab-nóta.

Kicsit rnr-kicsit kántris alap (az utolsó verzénél egy pöppet EBM-re hajazó dobütem, ami külön odavág), jóféle társadalmi mondanivaló, kell több?

Itt tudjátok nézni-hallgatni.

Számomra így első hallgatás után mit is jelent a szövege?
Én irányítom az életem, a véleményem az álmaim és a gondolataim sajátjaim, ezeket ha akarnám, sem tudnám feladni. Mintha agykontroll-kazit hallgatnék, csak a szokásos dogmatikus, gépies, mondatok helyett kellemes rockzenére történik.
Ez a szöveg számomra arról szól, hogy nem számít, ha pofonröhögnek, akkor is kiállok magamért, a gondolataimért. Kiállni valami mellett csak úgy ajánlott, ha szeretjük, szeretni azt lehet, amit ismerünk (de nem fogom bemásolni most ide az erre vonatkozó idézetet, mert túl büszke vagyok ahhoz). Tehát ha ismerjük és szeretjük a gondolatainkat, megbékélünk önmagunkkal, "megyünk az úton, kezünkben a kormány", és valaki be akar nyúlni az ablakon, hogy félrerántsa a járművünket, hogy mi az árokban kössünk ki a tüdőnkbe fúródott kipufogóval, hogy a dalban hallható képet továbbvigyem, azellen védekezni kell. A leghatékonyabb védekezés az önbizalom. Ha tudjuk magunkról, hogy képesek vagyunk kitartani mindamellett, ami lelki részünkhöz tartozik, akkor egy laza mozdulattal kipenderíthetjük az életünket szabotálni kívánó seggfejet az út közepére a keselyűknek. :-D


Csapatni kéne egy vérfarkasportyát!

Francnak kellett megint Rammra függni! Feljöttek a régi emlékeim, amikor nyolcadik környékén, ősz végén, vagy télen (a tököm sem emlékszik, csak az biztos, hogy a macskák szilánkosra törtek a kanyarban, olyan hideg volt) bedugott füllel csámborogtam sötétedés előtt (de már akkor is szépen szürkült az ég) itt az erdő fele.

Ugye beszéltem sokszor a Ramm "lélekfagyasztó" hangzásáról (most arról töltődik épp egy elég hosszú videó), az fagyasztott belülről, az idő meg kívülről.

A természet peremén cammogtam, szinte szaga volt a megfagyott levegőnek, az éjszaka is fenyegetően közelgett... Ugye mai szóval élve volt egy kis lykantróp hajlamom, jó lett volna "legálisan" ölni, igazságot tenni, amikor valaki beugatott. De az embertest erre alkalmatlan, egyrészt satnya, az enyém még tohonya is, másrészt az embertestre emberi törvények is vonatkoznak. A koraesti fagyszagban az erdő szélén caflatni olyan volt, mintha arra a pár órára vérfarkas lehettem volna. Meg ugye szólt közben a jóféle iparimetál. Teljes volt a kép... Őrültnek fogtok tartani, talán az is vagyok, mert már 13-4 évesen ilyen antiszociális voltam, de érdektelen.

 Majd hétvégén menetfelszerelésbe rittyentem magam, körbecsavarom a pofám valami sállal, azt' nekivágok megint, mert rohadtul hiányzik az érzés. Meg legalább nem itt avasodok egész nap a gép előtt, ki is tolom a belem, ha emberek közé nem is, a természetbe mindenképp. Csak még kell pár zene...

2013. november 27., szerda

Zűrhajó magyaron, Friss Hordó németen.

Régen volt emlékes poszt, most lesz egy...

Julis pasija (majd neki is kéne valami cenzúranevet kitalálni) ajánlotta annó a Zűrhajó című elvont vígjátékot. Ugye egymásnak szoktunk verbálisan bajt okozni (persze csak így hülyeségből), ő Wars-os, én meg Trekker, ismeritek a folyamatot...

Igen beteg amúgy az a film... :-DDD A hajtűdobáló "saját térfélre játszókat" parodizálja, meg egy kicsit a Treket és a Wars-t.

Volt benne egy jelenet, amikor Spock homokos megfelelője ilyet szól:
"Igazi ALTESTI tejcsokoládé. Banális, a férfias íz." . Mi meg ezt hajtottuk, mert ugye eléggé mocskosan hangzik, CSOKI, ráadásul az ALTESTBŐL?! :-D Meg a "banális" szóról arra is asszociálhatnak az elvontabbak, hogy -ugye a melegek- egymás banánjával halászták ki az adaghoz a "csokit". :-D

Szegény Julist is beavattuk ebbe a Zűrhajó-témába.

A történet itt kezdődik. Ugye a magyartanárunk szerintem úgyahogy jóarc volt, bár nem mindenben értettem vele egyet (túlbuzgó fideszes volt), jól elbeszélgettem vele, nyelvészeti dolgokról, politikáról, egyebekről, amit épp az adott témához tudtam kötni. Összebeszéltem Julissal, hogy a hecc kedvéért megkérdem, hogy mit jelent a banális kifejezés. A válasz egyszerű volt. Szó szerint. De mi szétröhögtük az agyunkat.

Meg amikor a BDSM filozófiáját beszéltük ki Julissal órán (azt is direkt így heccből, nem vagyunk mi olyan perverzek, hogy komolyan gondoljuk, legalábbis ő nem XDDD), olyan veres voltam, mint a szovjet zászló alapszíne. XDD

Volt m ár ilyen tanárkérdezős-röhögős akcióm kilencedikben is, az akkori padtársammal, akivel mindig a tanárokat parodizáltuk, meg gúnyverseket költöttünk, szintén összeröhögtünk, hogy meg kéne kérdezni a némettanárt, hogy a "Frisch Fasst" sörmárka (ejtsd: friss f@szt) tényleg "friss hordót" jelent-e. Kilencedikben még javában ez a szendeszűz alamuszi állat voltam, ez a "mindig tanul-nem káromkszik-feksziknyugszik" típus, sz'al azzal a csajjal szétvinnyogtuk magunkat ezen a friss hordón (is). :-D

Lehet, másnak ezeknél százszor durvább sulis történetei vannak, de ezek ott, abban a pillanatban voltak ütősek. Nem voltam sem stréber, sem rendbontó diák, a jegyeim kicsit jobbak voltak eleinte, de amúgy nem voltam teljesen befásulva. A haverokkal egyre inkább elkanászodtam, de a 3-4-es átlagot sikerült tartani.
Utolsó éven Rozsi haverunkat, az osztályelsőt is "elrontottuk", jól berúgtunk kollektívan, azóta mintha kicsit erélyesebb lenne, jobban kiengedi a hangját, káromkodik, ha valami nem tetszik neki... :-DDD

Csináltunk olyan hülyeségeket, ami még nem a tanárnak visszadurvaanyázás kategóriája, de azért kicsit meghökkentő, főleg, hogy mi képviseltük a "jót", mi voltunk azok, akik inkább rajzolgattak, mint sminkeltek órán, ha untuk a banánt, mi voltunk, akik vigyorogtunk valami hülyeségen egymás (és a tanár) anyjának munkájára irányuló találgatások helyett. :-D

Az első slukk cigi, az első berúgás, az első igazi baráti társaság és egy hadseregnek elég emlék. Karakterformáló egy időszak volt ez a középsuli, ha nem is helyezkedtem el a végzettségemmel, lelkileg, érzem, több lettem.
Ha visszamehetnék az időben, a '40-es évek mellett a kilenc-tíz-tizenegyedikes korszakomat is meglátogatnám. :-D A 12. már kicsit szopacs volt...

Decembertelen skiccek.

Mivel tervezni nem szabad, el is terveztem, hogy nem tervezek többet (hehe), inkább csak halványan rotringgal felvázolnám a december menetét...

Először is gyülekezni kéne valamikor az osztaggal, a rég nem látott bajtársakkal, már én érzem tahónak magam, hogy a rohadt pénzhiány miatt nem tudom az első hívószóra haptákba és menetfelszerelésbe vágni magam.

Ehhez viszont kellene a két napi bér, ami talán decemberben végre landol a számlán. Ha meg nem, akkor a batlh'Ha p'taQ ghermanIa'ngan anyját az áruháznak (mivel a nácit nem tudom klingonul, marad a "germániai", de azt akkor úgy értelmezzétek), azt rúgjam hátulról gyomorba! :-D

Ha minden a  terv skicc szerint halad, és jön a "zsold", akkor KÖTELESSÉG ÉS PARANCS lesz bemenni Győrbe, de nem csak a barátok miatt. Győr nagyobb város, több a műszaki bolt, talán egy új fülhallgatóba is be tudok fektetni. Olyan 3 ropi körül lesz az út, egy ezrest rakok el a csapatösszevonásra, a többiből meg füles (esetleg még tarhálok pár fillért, ha nem lesz elég, vagy anyám is belead a benzinbe, megoldom, nagy ferengi vagyok XDD).

Karácsony/Szilveszter: a tévéműsor unalmas lesz. Szokásos agyament télapós filmek, reszketős betörők, romantikus gyomortartalmak, animációs üledékek... Ahogy a főgonosz mondta a Becstelen Brigantikban: NEM, NEM, NEM! Na, lehet, azt szedem le, elég rég láttam, de valami efféle agyhúgykő-osztogató jellegű remekművet szeretnék dübörögtetni még "egy ilyen szép ünnepen" is. XD A Helyőrség-trilógia első részét is megkeríthetem, esetleg a téli hangulat érdekében De' Snow-ólat csinálok a szobámból. :-D
Vagy szedek le alap minőségű Sabi-koncertet, azt' futóverseny a hidegnek meg a libabőrnek a hátamon.
Vagy a régi Trek-filmek... Amikor téli szünetben olyan "meleg" volt, hogy rázott a hideg, a klingonon meg rajt a kancellári köpeny, én meg remegve csorgattam a nyálam, hogy "bakker, ilyen ruha nekem is jól jönne most!"

A hónap végén is kéne egyet csapatni Julisékkal, de ugye azok a durva anyagiak... Én hiába akarnék találkozni velük az életem árán is, nem gyalogolhatok hatvan kilométert, oda-vissza százhuszat. Nyárra, ha beérnék... :-D

Meg esetleg egy itthoni szilveszteri tévénézést kéne iktatni, bár már idén se voltak kabarék. Régen úgy volt, hogy nem tudtál dönteni, mit nézz, minden csatornán kabaré, vicces műsor, Mikroszkóp, Gálvölgyi, Fábry, Mirigy, Önök kérték, Laár-ék, egymást érték a szórakoztató cuccok, idén meg nem volt lófütyi sem. :-( Régebben eljött valamelyik győri rokonl, vettünk kólát, a nagyok pezsgőztek is, én meg csak kóláztam (már akkor is ilyen törvénytisztelő polgár voltam, mint amilyen most nem vagyok), volt valami ropi, azt' ott röhögtünk a sok hülyeségen, meg egymást is röhögtettük. Éjfélkor meg begörnyedtünk az ablak alá és néztük a durrogtatást.

Nekem a családias szilveszterezés az ez volt. Sajnos a média az utóbbi pár évben egyre inkább eltolta, de nem tudok, mit tenni. Nem tudom visszahozni a régi hangulatot, mert nem vagyok csatornatulajdonos.
Szívem szerint viszont az lenne az ideális, minden úgy, ahogy régen volt. Nem vagyok konzervatív, de az a hangulat még hangulat volt.