Erre szabályosan rámtépi az ajtót az, akit ellenségeim egy K-betűs jelzővel emlegetnek. Mivel rühellem, ha a pofámba másznak, főleg rajzolás közben, amég lehúztam tálcára, nyomtam az ajtót, azt' kiüvöltöttem, hogy várjon. Ez is röhej, itt vagyok húszéves fejjel, de se nyugtom, se magánéletem nem lehet. Kimegyek, erre mi a mániája? Megint felhozta ezt a tegnapi témát, elkezdett verbálisan kibelezni.
Nem mondtam el neki se elégszer tegnap, hogy a rókázás kerülget az ilyesmitől... Visszamenekültem ide a farkasverembe, visszadugtam a fülem, és most nagyon azon küzdök, hogy ne játsszak kisfiút avató rabbit a csuklóm ereivel...
Most épp a Gotteskrieger (Hit harcosa) megy Macbeth-éktől és azon koncentrálok, hogy jó lenne valami vallási csoport ilyen "rétegéhez" tartozni, öngyilkos merénylőnek lenni. Egyrészt vége lenne az egyéni szenvedéseimnek, másrészt magammal vinnék a túlvilágra pár "hitetlent", harmadrészt lenne végre valami, amit jól csinálok, legalább azok tisztelnének, akikhez tartoztam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése