Kevés dolog volt, amiben az állandóságot szerettem, de nekem az év végi műsor az némi kabaréból és Mirigy-műsorból állt. Amikor csak három csatornát fogtunk (azokat is recsegve-ropogva), de nyolctól éjfélig nem tudtunk választani, mindegyiken jó cuccok mentek. Amikor családi szertartás volt egy utolsó kollektív visítvaröhögés az évben. Most meg fogunk vagy huszat, de...
Ma "Humoros összeállítás" lesz, amikor valami nevesincs társaság poénkodni próbál, de a szavukba vág a reklám, se füle, se farka az egésznek, ha hallani akarod a teljes viccet a csattanóval együtt (aminél az én fárasztó foszöldködéseim is jobbak egyébként), menj föl Pestre a nevesincs társaság fellépésére!
Megint az lesz, mint tavaly, itt a gépnél bőgetek valami röhejkeltőt, elszeparálva a családtól.
Tévécsatornát kéne alapítani, de olyat, ami nem lenne divatos kereskedelmi hányás, sem közszolgálati karónyelés. Oké, hogy a közszolgálati egy fokkal értelmesebb, mint a kereskedelmi, de abban meg túl sok a természetfilm, melyben megcsodálhatjuk a Fővárosi Nagycirkusz háromszáz állatát: a vízilovakat ásítozás, a majmokat egymásra való nyelvöltögetés, az összes többi csúszómászó férget pedig bóbiskolás közben. :-D Igen, a P(vagy Sz)arlament díszes társaságát. :-D
"Amikor a Kuncze dörmög, mint a barna maci,
A Pokorni olyat ásít, mint egy vízipaci!"
Egy magántévé lenne a legjobb. Saját műsorokkal, saját híradóval, saját kabaréval, saját kulturális műsorokkal!
Na, jó, ezt már kipróbáltam, ez volt a videónapló, aminek aztán kakukk lett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése