Tetszett az a sötét, letisztult EBM/synthpop hangzás, meg az elvont szövegek. Nem volt túl eredeti a stílus, de olyan volt, mintha az életük is az lenne.
Aztán valamikor tavaly, vagy már idén, nem tudom, láttam egy koncert elejét tévében, az előadó régen egy elég underground, sötét, gondolkodós elektronikus műfajban nyomult. A Tisztelt Művészúr PÁWA-egyenruhában jelent meg. PÁWA-gatya,(talán rózsaszín) mélyen dekoltált póló, meg az a haj... Tudjátok, amikor a tengerészgyalogos részegen meghág egy belőtt punkcsajt a kocsma vécéjében-dizájn. :-D Körbe letolva, középütt meg fölnyalva.
És elkezdett rock alapra művészkedni, na, mondom, anyám borogass, húzzunk innen!
A sötét filozófust elnyelte a média 101-es szobája.
Mi tette ilyenné? A pénz? Hát eddig is volt neki elég, nem? Halad a korral? Ugyan már! A SPOCK is tolja máig a sci-fi-synthpop-ot, mégsem lettek majmok. Az Escalator is tolja talán valahol külföldön a gépies EBM-et. Azt hiszem, volt valami gépes érdekvédő mozgalmuk is.A Laibach is megtartotta a jó szokását, a művelt hadi-EBM és a filmzene hősei maradtak.
Miért kell Magyarországon ezt csinálni? Az underground elemekből fősodratú sztárokat csinálni? Egyáltalán kinek van szüksége ennyi rohadt buzeráns kinézetű sztárocskára?!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése