2013. augusztus 16., péntek

Az ördög ügyvédje...

Gyerekek... Antiszociális vagyok. Ez nálam abban merül ki, hogy nem szeretek emberekkel közösséget vállalni. Sok idióta tini nem igazán ismeri az antiszociálisság fogalmát, interneten antiszociálisként hirdetik magukat, mégis hetente többször járnak diszkózni, plázázni, kocsmázni, szóval mindenféle közösségépítő létesítménybe.

Emberiszonyban szenvedek, bár ezt nem nevezném szenvedésnek, jó nekem a kezdeti káosz nyugalma, a magány... Éppen ezért nem sok emberrel szimpatizálok.

Tavaly Fehérváron mégis ölni tudtam volna, amikor valami seggrészeg idióta ordítva, habzó, mosdatlan pofával küldte el Joakimékat a svéd durva anyjukba, hogy mi a hímvesszőt keresnek Magyarországon, meg hogy takarodjanak innen a melegebb éghajlatra. Forrt mindenem a dühtől, én éreztem magam rosszul. A Joakimékra szegezett becsmérlés engem talált el. Jó a célszemélyeknek, ők svédek, nem értették, talán meg sem hallották. Bár nem vagyok betazoid, akkor éjjel megtapasztaltam az empátia sötét oldalát. Engem is bántottak eleget, azt már rutinból elviselem, de az, hogy olyan embereket bántanak, akiket még én is megbecsülök, tisztelek és kedvelek...
Aztán interneten is olvastam róluk egy elég fröcsögő kritikát, állítólag divatzenekar. (A cikkíró feje olyan lehetett sárga az irigységtől, mint a májam a kannástól, mert szerencsétlen svédek kicsit befutottak. Azért, mert egy metálbanda turnézik, már egyből divatbanda lenne? Akkor ezek szerint rohadjanak meg otthol a valagukon, ne is zenéljenek... Ugyan, má' minek egy zenekarnak zenélni? -.-')

De nem csak a metálhadvezéreket cseszegetik az ostobák. Van a Polgár Peti. Egy téti fazon, aki paródiákat csinál ismert dallamokra, a szöveget pedig furcsa hírekről/sztárhírekről írja, a Balázsék rádiójában szokott szerepelni. Na, őt szokta valami buzeráns elküldeni az ingyenélő kisebbségi anyjába. Ahhoz képest, hogy "ingyenélő kisebbségi", képes magyarul, akcentus nélkül, esetenként a magyar nyelv szépségeit kihasználva írni. Egy "ingyenélő, buta cigány" nem fog magyar rádióban magyar hallgatóknak magyarul, helyenként magyar szóvicceket alkalmazva énekelni, egy "buta cigány" inkább gettóról, bűnözésről, kábítószerezésről dalol romául (vagy minimum roma akcentussal).

Antiszociális vagyok, de kiállok olyanok mellett, akik akár egy-két dallal, de hozzájárultak a boldogságomhoz, megkönnyítették az életem, megmentettek a Hegh'bat'-szerű gondolatoktól.
Még az ördög ügyvédje is lennék, ha a Panzerkampf-ot énekelné! Lehet, elfogult vagyok, de nem tudom ignorálni, ha olyanokat gyaláznak, akik segítenek túlélni az életet. Tudom, élni kell, nem túlélni, ez is egy dalomban volt... A saját tanácsom meg kéne fogadnom. Vagy adjam parancsba magamnak?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése