Na, elkezdtük szervezni Marissal a holnapot, úgy volt, hogy délután visszavés, hogy mikor hol lesz frontális csattanás, azt' itt van má' este fél hét. Azér' nem a Julist cseszegettem most, mint eddig, mert ő szószólónak meg röhögőgépnek kiváló, de szervezőnek pancser. Beszervezi háromra, fél ötre talán beesik, vagy épp másnap jön azzal, hogy ő rám se írt, honnan veszem.
Délután kezdtem egy kis Warp Elevennel, meg SPOCK-kal normalizálni magam, hogy ne az árészi énemet vigyem emberek közé, de szerintem potyára készülök be megin', átkúrásszagú az egész megint, de nem akarom Fek'Ihrt a falra festeni.
Amikor régen hívtak, még a kedvenc sorozatom is hagytam a francba, ugrottam, ők meg annyit nem képesek megírni, hogy lesz-e valami a holnapból... Röhej. Mer' potyára nem akarok bemenni. Mondjuk már olyan is volt, hogy "bemegyünk, Marcsi, majd megcsörgetünk, hogy mikor hol...", azt' egész nap ott ültem a telefon mellett, természetesen potyára. Akkor született a gyilkos játszmás szövegem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése