2014. március 23., vasárnap

A szabadságért...

A tököm tele volt mindennel, nem szerettem az életem, mert a gondolataim jelentős részét el kell hallgatnom. Mindig csodáltam a fiktív karaktereket, lehettek bátor hősök, vagy éppen züllöttek, alkoholisták, vagy perverzek, a mögöttük álló civilekre meg senki nem szólhat rá. 

A döntés végre meghozatott... Némi agyalás után elkezdtem tervezgetni egy fiktív karaktert és a hozzá tartozó falut, munkahelyet, egyéb karaktereket egy oldal keretei közt (még csak az egyik haver látta, a terjesztéssel még várok pár napot, amég összegyűlik némi képi-és szöveges anyag).

Akkor egy kicsit így előszó jelleggel...
Van ugye ez a felvállaltabb humorom, amit a frászoldalon, meg néha videókban tanúsítok. Idáig úgy néz ki, hogy annak egy kicsit eldurvult, eldisznósított válfaja lesz a fő attrakció, valamint némi alternatívsággal kevert kocsmahumor, beszélő névvel ellátott falubeliek, meg minden hasonló.

Csak mondjuk már előre látom, hogy agyhúgykő-generátor lesz ez is, mert az egyik fő építőkocka a disznóhumor lesz, amit a kicsik azért nem értenek meg, mert a szexualitás nekik szent és sérthetetlen (mondjuk KEZDŐ Trekkerként én is kinyírtam volna a haverjaimat is, amikor fitymálták Roddenberry-ék nagy művét), a nagyobbak meg azért nem fogják érteni, mert őket már prűddé redukálta a társadalom. 

De most valahogy nem érdekel. Épp eleget nyomták az ordenáré gondolatok a fejemet, ki kell adnom magamból. Lehet, hogy gyávaság egy fiktív karakteren keresztül, de... Így legalább a rólam kialakított kép fog mégjobban "szennyeződni" a tömény baromkodás által. Az egyik pillanatban a szerelmes dalokról filozofálgatok, a másikban meg véres-hányásos gyilokpornóról viccelődök? És a hülyék melyiket könyvelnék el komoly állításnak? Természetesen az utóbbit, mert a társadalom, meg a média már reflexszerűvé tette náluk a valótlan dolgok bekajálását. És itt nem azt akarom mondani, hogy hazudok, ha durvább komédiát csinálok, hanem azt, hogy az CSAK KOMÉDIA, amit komolyan kéne venni, az meg fel lett brekegve egy filozofálós videóba.

2014. van, de még mindig rettegni kell, mint a lapuló hébereknek a '40-es évek elején, meg a fejtetveknek az égő parókában, ha kicsit ordenárébb ökörködést akarok csapatni?! Mi jöhet még? Inkvizíció? Boszorkányüldözés?  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése