Megint összejött minden, úgyhogy ma is született egy gondolatmenet.
Van ez a "valóság", amiben élünk. Erről a"valóságról" állítanak pár tényt, az "útmutatóik" is ezeket a tényeket mutatják be. Ezen útmutatók egy adott fél győzelmét és a békét hirdetik, tapasztalataim mégis azt mutatják, hogy a másik fél módszerei uralkodnak ebben a "valóságban".
Mi van, ha az "útmutató" ugyan az igazságot írja le (helyenként torzítva), de ez a "valóság" igazából egy "párhuzamos valóság", mint mondjuk az Iron Sky története, vagy az Into darkness az igazi Trekhez képest? Vagy esetleg... Ha még mindig tart az egész cirkusz, csak a "harctér kevésbé feltűnő? Ha gazdasági ügyeskedéssel csődbe viszel egy másik országot, azért nem dobnak atomot a nyakadba, de ha fegyveres konfliktust idézel elő, úgy már egyből fenyegetőznek a nagyhatalmak a végítélet-gépeikkel. Ugyanez van egyéni szinten is, csak mentálisan. Ha mentálisan vágják taccsra egymást, az nem számít támadásnak, nem kell nyílt konfrontációra számítani, aki meg esetleg megunja, azt' úgy dönt, hogy nem hagyja magát... AZ fog kikötni fiatalabb korban az igazgatóiban, később meg a sitten, önbíráskodásért, emberölési kísérletért, mittudomén.
Mindenesetre a párhuzamos valóság-elmélet sem tűnik számomra hihetetlennek, elindult valahol a standard valóság,aztán megtörött, átfolyt egy párhuzamos "csőbe".
Ahogy minden agyhúgykő után szoktam mondani: csősztök, megyek eret vágni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése