2014. március 21., péntek

Kollektív tudat, vagy megérzés?

Megtaláltam a teljes To hell and back-et, igaz, kellett Vegasszal egy kis kakaót tennem rá, meg a rádiós brekegését kivágni belőle...

Van a dalban egy kifejezés, a "Six feet deep"... Nos, múltkor, mikor ültettük a fákat, a Funker Vogt Six feet under-ét dúdoltam. :-O

Pofám leszakad. :-D Azért jó kis kollektív tudat részese vagyok, mi? Vagy csak annyira rájuk vagyok kattanva, hogy beállt az agyam az ő agyuk hullámhosszára.

Amúgy egy megfelelően fejlett aggyal és némi hittel simán el lehet érni ilyeneket, és ez nem valami sci-fis hókuszpókusz... Nem mondom, hogy vulkániak lehetünk, de ilyen kisebb "küldetéseket", mint néhány telepáátia-alapú tevékenység, vagy az álomirányítás, simán kirázhatnánk a kisujjunkból.

Nekem is sokszor sikerült már nagyjából bekalibrálnom az álmok témáját, ami azt jelenti, hogy nagyjából uralom a tudatalattim. Bár elméletileg, ha emlékszünk az álainkra, akkor az agyunk nem pihente ki magát teljes mértékben. Nemtom', én szeretek álmodni. :-D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése