Marissal beszéltünk tegnap, vagy tegnapelőtt, mert írtam egy rábás-emlékezős szöveget, amit nekik ajánlottam (mint valami elismert művészek), és előjött ez a téma, hogy sokat változtam azóta, mikor félbehagytam a Treket és rohantam be Győrbe. Mostanában a Treket sem kívánom annyira, mint régen. Amikor Mo'nIQ nem kívánja a Treket, akkor bizony balhé van!
Talán ez a nincs meló-nincs pénz helyzet tett ilyenné, talán az elraktározott, nemkívánatos emberi gyűlölet tört elő, tudja a passz!
Maris mondta, hogy gondoljam át és döntsek, napok óta átgondolom, már paint-ben is levezettem ábrákon, eredménytelenül. Az a baj, hogy két eléggé ellentétes érzelemgóc rendezkedett be a lelkembe állóháborúra, valamelyiket el kéne pusztítani, de nálam minden érzelem és gondolat egyenrangú, mind a pozitívak, mind a negatívak, bár ezek a fogalmak relatívak.
Maris felvetette, hogy élhetne mindkettő. Én is így lennék vele, ha nem teljesen ellentétes gondolatokról lenne szó, ugyanis egyik szavam ütné a másikat. Becstelenné válnék. És én rohadtul nem akarok becstelenné válni.
A "gonoszabbik" felem most jöhetne azzal, hogy tojjam le toronymagasból a klingon becsületet, meg az egész trekesdit, de mivel nem a Trekkel kezdődött a becsületem, helytelen feltevés lenne...
Ha megpróbálnám elkülöníteni a kettőt, azzal csak a személyiségem hasítanám meg teljesen, azért meg kár lenne, hiszen annyi szép dolgot éltem át viszonylag ép elmével.
Szeretet és gyűlölet harca ez... Nem akarok sem tömeggyilkos, sem hippi lenni. Kéne találni valami köztes megoldást, hogy a kecske is jól lakjon, meg a káposztát is megzabálják Herzogék. :-D
Oké, hogy a "Minden mindenkié!" mottóba belefér MINDEN, de... Nekem kell a becsületem is és a két rivális gondolatprofil is, természetesen személyiséghasadás nélkül.
Emlékek, vagy érzelmek, érzelmek, vagy emlékek...Nyugalom, vagy agresszió...?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése