2013. november 2., szombat

Két világ bajnoka...

Múltkor említettem, hogy eléggé kontrasztos a lelkem (lesarkított példaként a hadisten és a punk). Na, most ahogy jönnek fel a régi Rába-parti emlékeim, amikor az egyik a kacsákat versenyeztette, a másik a telefonján keresett zenét, a harmadik jól meghúzta az üveget és mélázva filozofált a negyedikkel a naplementében...

Azokat az emlékeimet a punk részem élte meg. Vagyis a Trekker-punk. Akkor nem érdekelt semmi, tosztam arra, hogy az emberiség náci, de nem voltam annyira emberiszonyos sem! Csak élni akartam és a barátaimmal lenni. Amikor a legnagyobb függőségemet is képes voltam félretenni, hogy azokkal a marhákkal bandázzak... :-D Mondjuk akkor volt is keret nyáron kéthetente egy-egy győri útra.

Most meg...! Magamba vagyok fordulva, mégis ki vagyok fordulva magamból. Mint akinek szétkattant valami odafönn. Tudom, hogy agresszívabb, gonoszabb, befajultabb vagyok... Mégis érzelmek kötnek ehhez az énemhez is.

Melyik utat válasszam? A múltbéli emlékeim csillagködét, vagy a jelenlegi érzelmeim csataterét? Vissza tudnám-e hozni egyáltalán a régi hangulatot, vagy csak üres nosztalgia lenne?
Bármelyiket választom, nem jutok előbbre, mert a másik oldal még élni és áskálódni fog a romok alatt. Talán ez az "új énem" egy mégrégebbi énem továbbképzett verziója, azért ilyen erős és gonosz...
Vagy azért erős, mert az alapköveket egy számomra fontos ember tette le (én meg így összebarmoltam, gonoszságot építettem rá), és azért gonosz, mert beleépült a "mégrégebbi én"...
Az a baj, hogy az tűnt a leglogikusabbnak, hogy ennyire gonosz irányba vigyem az alapokat...

 Nem az "alapozó" a rossz, hanem én. Én, aki a leglogikusabbnak tűnő csapdába fejest ugrik... Aztán koppan a pofája a talajon akkorát, hogy a giliszták agyrázkódást kapnak.

Hova a fészkes Delta Kvadránsba lett belőlem az a szelíd, békés, vidám létforma, aki régen voltam?
Elzüllött, elpusztult? De mitől? Az emberektől? Az emberek akkor is ugyanolyanok voltak, mint ma, akkor mégsem féltem tőlük annyira, mint ma.

Mi hatott ilyen negatívan rám, hogy elkezdtem gonoszságból építkezni? A gonoszság-fal lebontható, hogy az alap ne sérüljön? Az alap ugyanis kell nekem.

Vissza kéne hozni a régi énem, beköltöztetni az alapkövek mellé... Bár kicsit fura lesz a kettő együtt...

Most itt harcolok a saját, házi generálású gonoszságom ellen, mint valami félhülye...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése