2013. október 25., péntek

Cimkék, filozófia, agresszorok

Szopadékoskodik a blogrendszer, vagy csak én vagyok kopasz hozzá. Délelőtt, amikor a balhés posztot csináltam, hogy lenyugtassam magam, elkezdtem becimkézni a posztokat. A probléma az, hogy véletlenül két cimke is ment azokra a posztokra (a szövegeimre), amikre csak egyet akartam, a második már új kategória lett volna. Mindegy, majd megoldom... Vagy nem, de az biztos.

A másik téma már ismerős lesz, ugyanis az internetes agresszorokról lesz szó.

Van egy ilyen agresszor, akinek pár videójába belenézek néhanap, hogy rólam mocskolódik-e (ő a gépkapacitásos vitapartnerem). Szerencsére még egyenlőre nem találtam olyat, amivel felém indított volna támadást, de másokra előszeretettel használ felettébb becsmérlő kifejezéseket.
Volt egy kicsit nagyobb darab srác, aki "gonosz módon" meg merte említeni, hogy lehetősége nyílik külföldi melóra. Na, az agresszor rászállt, hogy:
"...Ez az igazi zsíros disznó, akinek csak azér' nézem a videóit, hogy röhögjek az ocsmány, zsíros fején, bejelenti, hogy kimegy Németbe dolgozni!..."

Jelentem, felmerültek bizonyos észrevételeim.
-Az agresszor külleme sem rokonszenvesebb a célpontjáénál. De nem ez a lényeg. Agresszorunk ugyanis meglehetősen primitív, modortalan stílusban mond véleményt mindenről és mindenkiről. Én szeretem az alpáriságot, de csak játékból. Amikor már valaki ténylegesen ennyire tapló, az már engem is kiábrándít.
-Miért fáj neki, ha egy másik videós a saját birodalmában, a saját csatornáján megemlíti, hogy megy külföldre melózni, ezért kicsit AFK lesz? Ha a Tisztelt Agresszor Úr tudná, hogy mit jelent a munka és az internet kulturált használata, nem akadna fenn azon, hogy a másik melózik
-Személyes észrevétel: szerény véleményem szerint a "célpont" nem a hozzá hasonló agresszorok, hanem az őt interneten nyomon követő barátai, rajongói számára jelentette be távollétének okát, szóval amihez nincs köze, abból helyesebbnek tartom, ha kimaradna.

És még ő csodálkozott, hogy tojnak a fejére... Hát nem tudom, ha valaki modortalan tapló, csak bomlasztani képes, mint a gombák, lételeme, hogy a másikat csesztesse, akkor szerintem még az Ahnenerbének sem hiányozna kísérleti alanyként! (Gyerekek, elnézést az ilyen elborult költői képekért, de megszállott állatfajzat vagyok, könnyebben ki tudom fejezni magam az emberkísérletekkel foglalkozó német kutatóirodával, mint virágokkal, szivárványokkal, rózsaszín pillangókkal és ugyancsak pink pónikkal, höhö).

Aztán, amit még az agresszorokkal kapcsolatban szerettem volna feszegetni, mint kezdő hadisten a zsoldosok és a fanatikusok megítélésének viszonyait...
Az amerikai birkát kivezénylik arabokhoz ölni. Akkor ő lesz az utolsó rohadék állat, aki pénzért öl... De mi van azokkal, akiknek nem kell pénz, anélkül is élvezetből ártanak másoknak, esetleg ölnek (és itt nem a terroristának nevezett, öngyilkos hajlamú turbánosokról ugatok, hanem hétköznapi, embernek csúfolt szadista férgekről)?! Ha alsó tagozatosként csinálják, gyerekcsíny, ha az interneten, akkor menő trollkodás, ha az utcán, akkor ártatlan játék, de csak akkor foglalkoznak az üggyel az "okosok", ha már vér is folyik.

Én sem  a hecc kedvéért voltam kicsit bunkóbb némelyik létformával, akivel összezárt az iskola... Aki ismer, az tudja, hogy jó harcos módjára kiállok magamért, nehezen tűröm, ha kezdegetnek. Ebből az okból választottam a győri iskolát is, mivel az eggyel közelebbi városban lett volna a munkát illetően kedvezőbb iskola, de oda jelentkezett az osztályom 90%-a, akikkel már akkor sem tudtuk megérteni egymást, sz'al az első héten kirúgtam volna magam alól a sámlit. Sz'al Győr is eléggé emberpróbáló volt. Az, amit páran (ezek az esze semmi, dugd meg jól- kaliberű, felettébb idegesítő egyének) bunkóságnak éreztek, az valójában az volt, hogy megelőzzek egy Columbine-szintű "vérengzést", vagy egy érvágást. Mondjuk szerencsésnek mondhatom magam, életemben nem próbáltam rabbit játszani a csuklómon. :-D Engem inkább lelkileg szivatott meg az a négy év, és próbáltam belülről kezelni. Mondjuk ez is talán a rondaság előnye, nem volt pasim, aki miatt hegedültem volna a csuklómon, derékba törve a kari-eremen, hehe. XD
Mondjuk tizedikben volt, hogy sárga-feketében láttam kedvenc sorozatomra irányuló elvonási tüneteimnek köszönhetően, de azóta már igyekszem uralni a tudatom. :-D Mondjuk Dípszpésznájnt bármikor tölthetek le, VOY-t is napi szinten tolnak a TV6-on... :-D

Na! Akkor, amin érdemes gondolkodni: melyik elítélendőbb: pénzért ölni, vagy kedvtelésből?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése