Gyorsan lerántottam a Videodrome-ot, nem kellett volna...
Nagyjából a feléig jutottam, amikor a főhős egy vaginoid (pinaforma) nyílást hallucinált a hasára, majd benyúlt megnézni, hogy mi folyik odabent. Minden bizonnyal gyomorsav, de ezt ő még nem tudta. :-D
Mivel én az ilyen belezősdire rohadtmód érzékeny vagyok, úgy spuriztam ki a videóból, mint gyáva fricc az SS-ből a nürnbergi per előtt. A Dead Snow-ban jól elintézte a csaj, amikor őt belezte élve egy árja gyermek, megfogta az oldalán lógó gránátot, azt' addig játszott vele, amég magával vitte az örök halálba szegény zombit.
Már üvöltöttem az emberkének: mit művészkedsz, te náciállat?! Az anyádat, hát fő ne boncúd má magad! XDDD
Oké, hogy kívülről érdemes tumorügyben önvizsgálatot végezni (fiúknál a here, lányoknál a mell környékén), de hogy ennyire KIFORDULJON MAGÁBÓL valaki! (Tudom, ez rossz vicc volt).
Majdnem én is megvizsgáltam a beleimet, igaz, nekem szájon át akart megmutatkozni a gonosz... :-D Természetesen egy adag "fürge róka lábak, okádjak, vagy hányjak?" kíséretében.
A szerbeknél dugják a csecsemőt, vagy egy másik fazont szemgödörbe, azt röhögve kibírom... Most meg még nem is tette közszemlére belsőséges bájait, csak matatott a rögtönzött belső zsebében, már remegek.
Kevés dolog van, amitől undorodom, ez az egyik.
Amúgy maga a téma nem lenne kaksi, elgondolkodtató, ha tömeges agyrákot nem is termel a tévé, képesek manipulálni a nézőket. Csak ugye ezek a képi metaforák nekem már kicsit tetűdurvák. '83-as film, ritka beteg! :-D De ezt becsülöm, hogy olyan filmet is tudott valaki alkotni, ami engem is elborzaszt. :-DDD Jó, mondjuk kórházsorozatokat épp ezért nem nézek. Már a főcímnél betemetném a képernyőt egy rózsaszín felhővel, jó ételmaradékossal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése