Mivel hitem egyik fő eleme a harc, a becsületes küzdelem, morognék pár szót a témáról. Helyenként furcsán fog hangzani (HANGZANI?! de hát ez egy írott napló!), de a kérdéses résznél természetesen nem a brutális módszerekkel és az intoleranciával szimpatizálok.
Amég "barátságok" bomlanak szét, kapcsolatok mennek tönkre, családok züllenek szét, addig mindig lesz egy szeglete a világnak, ahol harc fog folyni.
De manapság a harcot is elkorcsosítják. Régebben még éltek olyanok, akiket ma fanatikus állatoknak neveznénk, akik magasztos(nak vélt) eszmékért harcoltak, nem pár csepp olajért. (Hát igen, a talpas-gyalogos emberállat nem benzinnel megy, mint ma a sok autó). A világbalhé elején még a "gonosz" is becsületre nevelte az embereit. Csak ugye a másik oldal összefogott ellenük, nehogy má' az idegrángásos seggfej becsületes, fegyelmezett, művelt emberekkel uralja a Földet! Pedig a mai követőikre is ráférne némi becsület, fegyelem és műveltség!
Mi jutott nekünk, civileknek? Kapitalista, pénzközpontú felfogás és undorító tömegmédia. Mesterségesen elnőiesített, buzirudi "alfahímek" és ostoba, pipiskedő libák.
A kör bezárul! Aki túlságosan rágörcsölteti magát a média sémájára, egy torz képet mutat önmagáról (márkás rongyok, hat kiló smink, etc.), az eltakarja az igazi arcát. Becstelen, őszintétlen. A másik (remélhetőleg ellenkező nemű) becstelennel összehozzák a reprodukciós ösztönök, azaz rajtuk van a 'hatnék, de ugye becsület nélkül a bizalomnak is kakukk, fél éven belül szétmennek és kígyót-békát hujjognak egymásra, mint az indulatosabb kisebbségiek.
Amerika, te antant kutya! A Treken kívül semmi jót nem ellettél erre az amúgy is nyomorult világra...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése