Dedsznó-ól.

NYA! Mielőtt félreértés esne...

Aki ismer, az tudja, hogy az Űrszekereken kívül miféle filmipari termékeken függök, aki meg nem, az olvasson vissza pár posztot!
Tudjátok, a háborús fikció mondaköre, zenében is az ilyesmi szövegvilágot preferálom, bár ott a fikció nem feltétlenül szükséges.
Most arról kívánnék ugatni, hogy mi az oka az ilyen irányú orientációmnak. (Imádok hivatalos nyelvezetet alkalmazni, olyan vulkániasan hangzik. XD)

Amikor csak kóstolgattam a csatametált, még javában az emberiség szemetéhez tartoztam a gondolatvilágot illetően. Madafaka haverom szidta a Sabi'-t a Primo Victoria miatt (addig csak a Ghost Division-t ismertem tőlük). Akkor még én is abban a tévhitben tengődtem, hogy harcról, hősiességről, a különböző nemzetek viszonyáról csak a mélyentisztelt szélsőség énekelhet.

Aztán megtörtént a "csipa ki-zene be!" akció. Akkor kezdtem megérteni, hogy nem lehet egy témát kisajátítani, a történelem mindenkié (már ami nincs titkosítva XD)!
A vallásomban az ősi történelemnek elég nagy szerepe van. Nem csak az élők számítanak harcosnak, hanem azok is, akik már őseikkel mulatnak a túlvilágon. Ezért én sem tartom furcsának, vagy "gáznak", hogy olyan elborultságok tartoznak a kedvenc filmjeim közé, mint a Dead Snow, az Iron Sky, vagy a Helyőrség.

Az ilyen már-már dokumentumfilm-szintű valóságosabb filmeket mellőzöm. Hogy miért?
Mert bármily' meglepő, nem vagyok gép. :-D Ha nem Roddenberry örökségéről van szó, hanem egyéb filmekről, szeretek lazulni, szórakozni.
A témát a múltbéli gondolkodásom nosztalgikus maradványa, és a jelenkori elborult klingonállat-részem választotta ki. Ebben az egyben legalább egyetértek a régi önmagammal. :-D

A társadalom azt várná el, hogy szappanoperákat meg terhes tinis "valóság"showkat nézzek, mert nőnemű vagyok, de szeretek dacolni a társadalommal.

Szakad a keze a zombinak, önkényuralmi jelképekre fröcsög élők és holtak vére, vagy épp a Holdat kolonizálták be és onnan törnek a Föld ellen... Lehet, hogy utolsó perverz dögnek fogtok tartani, kedves olvasók, de az én elkorcsosult szívemnek az ilyesmi sokkal kedvesebb, mint a szappanoperás, vagy valóságshow-s csajbunyó. :-D Itt nincs semmi túldramatizálva, visszatért egy régi ellenség, meg kell állítani, azt' cső.

Asszem, az Iron Sky-os rendező magyarázta egy sajtótájékoztatón, hogy nem az áldozatokból csináltak viccet a filmmel, hanem az elkövetőkből.

Miért pont róluk kell a legtöbb bőrt lehúzni? Mert a történelmet a győztesek írják. A veszteseket kötelező megvetni. Ezt belenevelték a társadalom birkáiba. A birkáknak tetszik, hogy a "gonosz" megerősödik, aztán a "jók" fenékbe rugdossák őket, ráadásul valami szórakoztató, vagy látványos filmben.

Én meg, aki kilóg minden sorból... Én meg csak azért szeretem, mert
-lenyomata egy régi kornak, amikor még élt egy fikarcnyi bajtársiasság az emberekben,
-épp eléggé véres, vagy akciódús, nem kell bele se több, se kevesebb,
-AZÉRT, MERT CSAK, már fent kifejtettem mindent. :-D

A laza, szókimondó punk életérzés találkozott a klingon kultúrával, csak nem nézhetek Én kicsi pónimat! :-D

Na, gyerekek, elektromos oroszlán, azaz villany leó', húzzatok aludni, engem meg hagyjatok világuralmi terveket szőni! XDDD (Csak hülyülök ám).