Tyű, a hiccencségit! Ma is mennyi videót publikáltam...! :-D Torlódik a Tube "engedelmessége" miatt (a klingonoknál az oldal üzemeltetőjét már rég lefejezték volna XD). Meg pofázhatnékom volt.
Teregettem kicsit a magánéletemről, múltamról, meg arról, hogy miért lettem ilyen ellenszenves állat. Ez egy reakció, amit valamilyen akció előzött meg. (Anyád a kémia!)
Meg összehoztam egy csörömpölést is, a Fogaskerekeket. Próbáltam az EBM szövegvilágba beleszőni a mai ember bunkóságát, azt, ahogy a másik fogaskerék (ember) hátán gurul egyre feljebb, akár a másik fogaskerék vesztét okozva. Meg ugye hogy kidobják az embert, ha tönkremegy. (Anyámat is így vágták ki a munkahelyéről, majd' két éve munkanélküli, segélyt meg csak az első három hónapban kapott). Egyre inkább tetszik az EBM világa, ezzel is lehet jó kis metaforákat alkotni. Mondjuk nekem hangot kéne alkotni, de az lehetetlen. :-DDD Mindegy, én leszek az egyetlen, aki hang hiányában is büszkén énekel, kész, kapja be a Győzike!
Az általam tolt zenében úgysem a hang a lényeg, hanem a mondanivaló és a kísérletezés. Annó stílust akartam teremteni -vagyis a stílus megvolt, csak egy megnevezés és leírás kellett hozzá-, aminek az első pontja az volt, hogy "fülsértő". Nyugodtan hallgassatok megy egy régebbi punkbandától pár dalt (pl. 193.Cella), ott sem zeneileg hibátlan áriák voltak stúdióminőségben! Sok szerencsétlen, akik rádióminőségen, meg MTV-n nőttek fel! Nem tudják, hogy egy zenei kísérletezés lényege pont a hiba, a hang hiánya, a szakszerűtlen vágás (utóbbiba belejátszik az is, hogy bagzódik ez a szemét XD).
Az élet nem csak művi igényességből áll! Nem csak a műmájer díszbuziknak van életjoguk!
Hol punk, hol metálos, hol EBM-es vagyok... Ez is megér egy misét... Az életfelfogásomat tekintve punk vagyok. Laza, szabad, szókimondó, humoros, ironikus, bemutatok a társadalomnak és a normáinak. A metálból válogatok, de nagyon! Főleg az európai ipari-és power állományt bírom, azokból is a harciasabbakat. Folkot mondjuk nem. A folk-szféra 99%-a ugyanis hallgathatatlan számomra. Ha van ének, az csak szinte hörgés, de még annyira sem érthető, mint az én nótáimban. Túlságosan elnyomja a zene az éneksávot. Témailag meg túl kulturális. Az olyan zenéket szeretem, amiben ugyan megvan a kellő agresszió (témailag és hangzásilag), mégsem vérhányás, viszonylag dallamos, mégsem mulatós (az ilyen minden szeszről írunk egy dalt-stílus sem jön be, cigányzene, csak gitárral).
Ha szeretem a harcias-és ipari metált, akkor a harcias iparizenét sem vetem meg. Ugye a Laibach, meg a Nachtmahr... Ha már az ilyet szeretem, némely "snassz" EBM-előadóval is elvagyok, bár itt is főleg az európaiakra vagyok ráállva.
Na, minden kétely eloszlatva, mai blogolás leküzdve, konyec filma!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése