2014. január 10., péntek

Túl nagy dózis!

Na, akkor kiegészítés az előzőekhez...
Összegezzük akkor hideg fejjel!

-Ez a mai nap túl jól kezdődött, már a hajnal is csodás álmot hozott.
-Megtudtam, mikor jön ki a Dead Snow 2., láttam a trélerét (február 12.),
-Az új Sabi't is kiderítettem (május 16.),
-Új látványtervet is töltöttek fel,
-Megtudtam, hogy lesz új Rózsaszín Pitbull-album is tavasz végén (a tervezett címet is tudom, jót kacagtam rajt, de nem lövöm le a poént, hiszen az jó bajtársam),
-Raubtier is lesz (február 5.), de azt tegnap, vagy tegnapelőtt óta tudom,
-ÉÉÉÉÉS lesz még Helyőrség-kaliberű film is The 4th Reich címmel.

Ennyi jóhírtől, bakker, csoda, hogy nem robbant föl a fejem a túl nagy dózisú örömhormontól. :-D

Egy majdnem tökéletes nap...

Úgy néz ki, az idei évben az égieknek élve kellek. Meglehetősen jó érveket sorakoztattak fel. Sőt, tökéletes érveket.

Állcsúcs és nemzetek dilemmája.

Úgy kell vigyorognom néha az embereken... Ma is közöltek Sabatonék egy új borítótervet (egyébként egy magyar fazon csinálta), ami eléggé felkavarta az állóvizet.

Az előző tervnél páran azon problémáztak, hogy központi motívumként egy amerikai katona állcsúcson pattint egy németet, és hogy szerintük fordítva kéne. Erről az lenne a véleményem, hogy egyik karakternek sem szerencsés a nyerésre álló pozíció. Olyan ábrázolás lenne a legcélszerűbb, hogy mittudomén, épp dulakodnak. Vagy esetleg az egyik beleborul egy szakadékba, a másik meg felhúzza, mint az egyik régi Trek-filmben Kirk a klingon parancsnokot. :-D Így máris el lenne döntve a vita, nemde? :-D De mivel nem értek a grafikához, nem ugatok bele, ez csak vélemény.

A második terv központi motívuma egy kőoszlop, rajt egy sasszoborral. Az oszlop mellett két oldalt zászlók díszelegnek. Na, itt megint megy a vita, hogy "hol a f***ban van XY nemzet zászlaja?!" Szerencsére a magyar rajt volt. :-D

Ejj, de lehetetlenek az emberek... Semminek nem tudnak örülni. Én akkor is imádnám őket, ha a Romulán Birodalom jelképét tennék a borítóra, nehogy már ez határozza meg hogy egy banda jól tolja-e! A Warp 11-t sem utáltam meg a Tribbles and extasy c. dalukért, melyben a drogfogyasztásról énekelnek, pedig aztán finoman szólva is undorítónak tartom a kábszerezés témakörét. Mondjuk a zoknim egy áttombolt éjszaka után kábító hatású szaggal rendelkezik, de az mellékes. :-DDD

Na, a lényeg az, hogy ilyen helyzetben sem a zenekar, sem a grafikus helyében nem lennék. Sok türelmetlen fanatikus már a tervekbe is beleköt. Mondjuk ha ilyen helyzetbe kerülnék, kiadnám egyszínű fekete háttéren a bandanév-dizájnnal, hogy senki ne problémázzon. :-D A fekete különben is elég szép, metálos szín. :-D

Már mindenki tövig rágta a körmét, persze, hogy belekötnek mindenbe, de azért a közkedveltség veszélyekkel is jár. Aki túlzottan megfelelési kényszeres, ne menjen se grafikusnak, se ismert bandába zúzni! :-D Ezért nem fenyegetnek engem ilyesmi veszélyek... Meg azért sem, mert tehetségtelen, pancser állat vagyok. :-D

Büszkeség általi becsület

Filozófia jön megint, kicsit klingonosabb, emberek számára idegen témákról. Fene azt a felsőbbrendűsködő, gőgös orcámat, mi?

Ha van egy alany, akinek nincs mire büszkének lennie, akkor annak becsülete sincs. (Na, akkor én a Gretor kénköves kínjai közt fogok rohadni halálom után). A büszkeség a mag, a becsület a termés. Ha valamire büszke vagy, akkor már van egy platform, valami, ami mellett ki tudsz állni, valami, amihez tudod magad tartani. A becsület nem minden, az csak egy tető, a büszkeség falai nélkül a fejünkre potyog.

Na, ha klingon lennék, ezért a kijelentésemért helyben kivégeznének. :-D Na, jó, nem azt mondom, hogy a becsület smafu, mert azért jónak kell lenni (és itt jó alatt nem azt értem, hogy hétkor teljes éjszakai menetfelszerelésben, cumival a szájában fekszik az alany az ágyban). Csak a jóság kialakulását vizsgáltam épp, és dokumentáltam az észrevételem.

A holnap, az ugrott...

A holnapból kuki se lesz... Max jövő szombaton... Király. :-/

De mindegy, a lényeg az, hogy februárban kijön a Dead Snow! :-D Meg a Raubtier...

Minden mást ignorálok.

Dead Snow 2. tréler'

Gyerekek, úgy néz ki, ebből is lesz valami még idén... :-D Két kedvenc bandámnak is jön ki új albuma, a Dead Snow 2. is készülget, már csak egy pofa sört kérek. :-D 

Ja, meg tervezünk holnapra családlátogatást Győrben, lehet, koccanok Julisékkal is, még apámmal le kéne zsírozni, ha rábólint, akkor lazaság lesz. :-D 

Na, vissza a Red vs Dead alcímet viselő norvég horrorvígjátékhoz! 
Aki az első részt látta, az tudja, miről ugatok, aki nem, az minél előbb nézze meg, alapmű! Türelem szükséges hozzá!
Emberünk az első részben zombiharapás miatt motorfűrésszel levágta a karját, majd beült a tragacsába, de Herzog benézett az ablakán, így lett vége.
A második részben egy kórházban ébred fel, ahol a doki azt mondja neki, hogy lekúródott a kocsival a hegyoldalról, és az ütközésben esett le a keze, (amit megtaláltak a kocsiban és visszavarrtak). Gyerekek, rühellem a kórházi légkört, még a vásznon is, de ennél gyufaszálakkal fogom kipeckelni a szemhéjam és úgy nézem végig, ha kell. :-D Megint olyan vagyok, mint a macska, a vizet utálom, de a halat szeretem... :-D 


Energiafogyasztás

Azt hiszem, egy Villás Béla-előadásban hallottam, hogy nem feltétlenül kizárólag az ételek minősége miatt van ennyi beteg ember (mármint fizikailag beteg).

Gondolom nem idegen számotokra az az eset, amikor családilag leültök kajálni, és akkor a következő témákkal jönnek elő a nagyok:
-A Kovácsék Gizije meghalt.
-A Takács Józsit bevitték a kórházba, mert kifolyt az agyveleje.
-Jövő hónaptól csökkentik a füzetésünket, nem lesz pénzünk fára, be fog fagyni a seggünk.
-A Lakatoséknál megint balhé volt, késsel kergették egymást.

...És még sorolhatnám. Ezek aztán felettébb ebédhez való témák.

Ugye nem kell bemutatnom a lelkiállapot fogalmát. Ha sok rossz energiát viszünk be, rosszul érezzük magunkat, ha jót, akkor jól. Ha az étel miatt "nyitva van" a szervezetünk, és közben termelődik az "ez meghalt, az kórházba került, a harmadikat lecsukták" témákból a sok negatívság, akkor bizony akaratlanul is "megesszük" a rossz energiákat. Én ezért (is) utálok az emberekkel társalogni, főleg kajálás közben. Inkább kapcsolok zenét. A zene nálam egy "óvóhely", sokszor állított talpra amikor minden összejött. Olyankor sérülékenynek, védtelennek érzem magam, a zene ilyenkor megvéd és megerősít. Néha egy Agymenők-részt kapcsolok zene helyett, szeretem a fárasztó humort. Engem nem is fáraszt le igazából az ilyesmi, inkább feldob. :-D

Ami pedig az energia-részünkbe bekavar, az egy dő után kicsapódik a testünkre is.

Na, úgyhogy jó energiákat viszek be a szervezetembe. Mostanában ezért nem taknyosodtam meg, pedig aztán reggelente olyan tetű hideg van, hogy ideális célpont a nyavalyáknak a hipotermia közelében tengődő fizikai részem. :-D

Igaz, nem válok szuperemberré, sőt, még emberré sem, de közérzetileg és fizikailag is élhetően érzem magam.


2014. január 9., csütörtök

Agyonbonyolítva...

Bárhogy próbálom megérteni a játékmenetet, nem igazodok ki a küldetéseken... Nem ez a nekem való játék.
Küldetést tenni az FPS-játékmenetbe olyan, mint diszkóban metálvillát használni. Oké, hogy így összetettebb, de olyan modernebb játék lenne a legjobb, amiben csak egy küldetés van, az ölés. Mint a Doom, a Quake, az UT, meg a hasonlók voltak régen, csak kicsit modernebb grafikával és történettel.
Lehet, hogy eleinte sokan úgy gondolnák, hogy "jaj, min ez az őskövület?!", mert most az ilyen agyonbonyolított CS/COD/Battlefield-huszonharmadik folytatások divatosak, meg esetleg az ilyen külsőnézetes irányíthatatlanságok, de ha régen az emberek napokig elkockultak a W3D-vel, vagy a Doommal, akkor ma miért lenne akadály a régi játékok logikáját modern grafikával tálalni?
Oké, lehet, hogy anyagi melléfogás lenne, mert a sok tininek mindenből a legmodernebb kell, úgyhogy fütyülnének megvenni egy olyan játékot, amiben nem lehet szerveren egymás csíter anyját szidni, mert elfelejtették XY küldetést megcsinálni. Mert a mai fiataloknak nem arra kell a játék, hogy kieresszék a gőzt, vagy csak játsszanak egy jót, hanem arra, hogy "most megcsináltam a küldetést, én vagyok a menő, mindenki más csíter féreg!". Itt már igen komolyan veszik a játékot, igyekeznek minden más játékossal kicseszni, megalázni őket (és sajnos játékbeli teljesítmény hiányában verbálisan, anyázással), hogy önmaguk hibáit kompenzálják.

Kár, hogy nem értek a programozáshoz, nincs egy fejlesztőcsapatom bika gépekkel, meg egy valag pénzem bankszámlán a marketinghez... :-D

Jó, tolnám én a Doomot, meg a Quake-et, de már oda-vissza széttoltam azokat, a Doom az elsők között volt, amikkel játszottam, az máér nekem túlságosan ismerős, egy IDDQD-vel két óra alatt kiviszem (csíter dög vagyok én is, de jobb sokáig nézni a grafikát, mint egyből megdögleni). Olyan hatású játék kell ide, amilyen az NS-tehén volt pár éve, pedig az egy kiparodizált platformjáték volt, nem is FPS. Már foltokat láttam a fáradtságtól, de toltam, mert kíváncsi voltam a következő pályára, a következő ellenfelekre, a következő vicces leírásokra.

Konzervatív vagyok, ha erről van szó, de nem lehet mást tenni... Akinek nem rakták alá a zsírúj gépet meg a menő cuccokat kiskorában, az megreked azon a szinten, amiben felnőtt. :-DDD